Alaszka középső részén, egy fenyőerdő közelében csontmedálokat találtak régészek. A különleges tárgyak Észak-Amerika legkorábbi művészeti leletei lehetnek, amelyeket évezredekkel ezelőtt díszként viseltek az emberek.

A Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően fény derült az ókori egyiptomi balzsamozók praktikáira. A régészek állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek.

Értékes, kinccsel teli 15. századi hajóra bukkantak búvárrégészek Finnország partjainál. A hajón 10 ezer darab aranypénz és arany ékszer volt, a kincs mai értékét több mint 150 millió dollárra (39 milliárd forint) becsülik a szakemberek.

Elkezdődhet a pharoszi (vagy más néven alexandriai) világítótorony másolatának építése. Az ókori világ hét csodájának egyike ismét az egyiptomi kikötőváros bejáratánál fogadja majd a tengerészeket.

Európa legrégebbi gyermekjátékának vélik bolgár régészek azt az ősi trák bronz kézművesremeket, amelyre helyi lakosok bukkantak a Rodope-hegységben.

Múltbéli arcok címmel nyílik időszaki kiállítás szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban. A tárlaton koponyaleletek alapján készült szoborszerű és rajzos arcrekonstrukciókat mutatnak be a hun kortól a középkorig.

A római korból származó bronz törvénytáblát tártak fel régészek Szőnyben, az egykori Brigetio polgárváros és katonai tábor területén - hangzott el a M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Régészeti rejtélyt oldott meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatai során bebizonyította, hogy négyezer évvel ezelőtt klímaváltozás okozhatta az ősi tibeti civilizáció összeomlását.

Csaknem háromszáz, több száz éves csontvázat őrző magyar temetkezőhelyet tártak fel a régészek Novi Ceminac és Kácsfalu (Jagodnjak) települések között a horvátországi Drávaszögben.

Az ásatáson készült fotókkal és videókkal mutatja be a madridi Történeti Múzeum kiállításán a régészekből és antropológusokból álló kutatócsoport, hogyan találták meg a spanyol író, Miguel de Cervantes maradványait.

4600 éves királysírt tártak fel Egyiptomban, a Nílus deltavidékén, Monufia kormányzóságban. A temetkezés a III. dinasztia kevéssé ismert uralkodója, Haba fáraó végső nyughelye lehetett - olvasható a Cairo Post online kiadásában.

Különleges leletekre bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló próbafeltáráson, a leletek közül kiemelkedő a Kr. u. 5. századi gepida sírok anyaga.