Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Négy évtizede halt meg Áprily Lajos

Négy évtizede halt meg Áprily Lajos

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 08. 06.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

40 éve, 1967. augusztus 6-án hunyt el Budapesten Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító, aki eredetileg Jékely Lajosként látta meg a napvilágot.

Jékely Lajos néven Brassóban született 1887. november 14-én idős szülők egyetlen gyermekeként. Nem sokkal születése után a család Parajdra költözött, s ez a táj, az erdélyi Sóvidék lett verseinek egyik első ihletője. Iskoláit is itt kezdte, majd 1899-től a kolozsvári református kollégium tanulója volt. Nem volt különösebben jó diák, főként az irodalom érdekelte, a versírással is középiskolásként jegyezte el magát.

A református kollégium után a kolozsvári egyetem magyar-német szakára iratkozott be, ahol 1909-ben szerzett tanári diplomát. Ezt követően - rövid párizsi tartózkodás után - a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanítóképzőjének, majd gimnáziumának tanára lett. 1911-ben megnősült, első fia, a később szintén neves költő, műfordító Jékely Zoltán 1913-ban született meg.

A tanári munka mellett a poézisnek sem fordított hátat, Jékely Lajosként még egyetemista korában közölt néhány verset, majd 1918-ban az Új Erdély című folyóiratban publikált először Áprily Lajos néven. Verseinek első olvasóján, feleségén kívül legszűkebb környezete sem tudta, ki rejtőzik az Áprily név mögött, ám gondosan csiszolt formájú, csendes, elégikus versei nagy feltűnést keltettek. 1921-ben végre megjelent első kötete is, a Falusi elégia, amelynek alaphangja a szomorúságé, verseinek nagy része a háborúban odaveszett barátait, iskolatársait siratja meg.

1923-ban Dijonba utazott, s francia nyelvtanári diplomát is szerzett. 1924-től az ekkor már joggal népszerű költő részt vett a kolozsvári Ellenzék című folyóirat szerkesztésében, s két évvel később családjával Kolozsvárra költözött, ahol a református kollégium tanára, s az Erdélyi Helikon szerkesztője lett. Innen Budapestre költöztek tovább, s Áprily a Lónyay utcai református gimnáziumban vállalt állást, s emellett 1938-ig a Protestáns Szemlét is szerkesztette. 1934-ben kinevezték a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójává, tanítványai között volt például Nemes Nagy Ágnes is, aki jórészt az ő hatására kezdett el írni.

1935-36-ban hosszabb tanulmányutat tett Észak- és Nyugat-Európában, tapasztalatairól pedagógiai témájú cikkeiben adott számot. A fasizmus előretörése, az "ordas eszmék" terjedése, a háború közelsége megriasztotta a mélyen humanista Áprilyt, s egy rövid időre családjával visszatelepült Parajdra, a gyermekkor idilljének helyszínére. Visszatérve Pestre, a Baár-Madas igazgatójaként a zsidótörvényeket nem volt hajlandó végrehajtani az iskolában, ezért lemondásra kényszerült, nyugdíjba vonult. 1945 után a Visegrád melletti Szentgyörgypusztára vonult vissza, s haláláig itt is élt.

A húszas-harmincas években sorra jelentek meg verseskötetei, melankolikus hangulatú, csendes rezignációt, s ugyanakkor életörömöt és derűt sugárzó költeményeinek impresszionista képeit klasszikus formafegyelemmel alkotta meg, látszólagos egyszerűségük mögött az örök nagy emberi kérdések szólaltak meg.

A láthatatlan írás című 1939-es kötete megjelenése után csaknem két évtized telt el az újabb kötet, az Ábel füstje kiadásáig. E hosszú szünet alatt új területen, a műfordításban is kibontakoztatta tehetségét. A jó műfordító minden kritériuma, műveltség, nyelvtudás és formaművészet készen állt nála, s külön szerencse, hogy rá is talált az egyéniségéhez illő szerzőkre. Neki köszönhetjük például Puskin Anyeginjének páratlan szépségű újrafordítását, s Ibsen Peer Gyntjét, de tolmácsolt Turgenyevet, Lermontovot és Schillert is. Költészet és műfordítás mellett drámaírással is megpróbálkozott, darabjai (Idahegyi pásztorok, Oidipus Korinthusban, A bíboros) mégis inkább költői kompozíciók, mintsem klasszikus drámák.

A gyűjteményes kötet, az Ábel füstje egyrészt korábbi verseiből válogatott, másrészt visszavonultsága alatt írt új formájú, négysoros verseiből adott ízelítőt. A kötet nagy sikert aratott, Áprilyt újra felfedezték, sorra jelentek meg versgyűjteményei, 1965-ben Fecskék, őzek, farkasok címmel elbeszéléseit is kiadták. Időskori lírájának fontos hírmondója a Jelentés a völgyből című kötete, amelynek darabjaiban a halál motívuma is egyre hangsúlyosabbá válik.

A költő 1967. augusztus 6-án fejezte be földi pályáját.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr127820882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard