A Sziget pénteki felhozatala kirakodóvásár-szerűen tarka, az azonban általánosságban is elmondható, hogy a Nagyszínpadon a bulizenéké a főszerep. Legyen szó akár a Madnessről, akár Pinkről, akár Goldie-ról, az elsődlegesen szórakoztató jelleg garantált, habár akadnak azért kivételek is, mint például a Skinny Puppy.

A Nagyszínpad programját a tavalyi szigeten még a Wan2 sátorban hangoskodó amerikai Gogol Bordello nyitja. A punkot és a cigány folkot némi avantgarde ízzel vegyítő csapat vezetője és frontembere, Eugene Hütz igazán izgalmas élettörténettel büszkélkedhet: 1986-ban, a csernobili katasztrófa után evakuálták otthonából Nyugat-Ukrajnába, melyet aztán elhagyott és Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország érintésével jutott el 1993-ban New Yorkba, ahol aztán emigráns orosz, ukrán és helyi zenészekkel kezdett el zajongani. Eddig öt albumot adtak ki, fellépésük kiváló szórakozást ígér.

Őket a francia techno-atyaúristen, Laurent Garnier követi majd, egy újabb igazi legenda, akit Angliában egyenesen Szent Laurentként emlegetnek A világ egyik leghíresebb és legsikeresebb DJ-je a Szigeten egy komplett zenekart invitál majd a színpadra.

Pink nem tipikus szigetes fellépő, hiszen ő a Nagyszínpad talán legkommerszebb zenéjét játszó előadója idén. Alecia Moore 2000-ben robbant be a köztudatba dance-es, soulos, popos, néhol kicsit rockos dalaival, a Can’t Take Me Home lemez világszerte közismertté tette a nevét, a Pink-mánia pedig csak tovább fokozódott a Moulin Rouge filmben elhangzó, Christina Aguilerával, Myával és Lil’ Kimmel előadott Lady Marmalade feldolgozás révén. Az ezután kiadott többszörös platina M!ssundaztood lemez már egyértelmű elmozdulást jelentett a lényegre törőbb, lendületesebb irányba, Pink társszerzői többek között az egykori 4 Non Blondes énekesnő Linda Perry, az Aerosmith frontember Steven Tyler és a Bon Jovi gitáros Richie Sambora voltak. A vagány image-ű énekesnő dalai nem feltétlenül az érett korosztályt célozzák be, sokkal inkább a tinédzserek kedvencének számít, hangjának erejét és kiforrottságát azonban nem lehet elvitatni. Eddig kétszer járt Magyarországon, az Arénában adott koncert csúfos bukást hozott, a Kapcsolat Koncerten azonban ugyanúgy beindította a szépszámú közönséget, mint azt vélhetően a Szigeten is fogja.

A pénteki főattrakciót a ’80-as évek legelejének egyik legfontosabb bandája, a Madness jelenti majd. Az angol beatzenei hagyományokból, kupléból, kabarézenékből és skából összeelegyített sajátos muzsikát szolgáltató csapat 1985-ös feloszlása után 1992-ben jött össze újra, és habár azóta folyamatosan léteznek, nem számítanak a tehetségüket aprópénzre váltó, unos-untalan koncertező előadók közé. Utolsó új dalokat rejtő albumuk 1999-ben jelent meg, de az idei év második felére már ismét friss lemezt ígérnek – ki tudja, talán a Szigeten is elhangzik majd egy-két aktuális szerzemény az olyan régi slágerek mellett, mint az Our House vagy a Baggy Trousers.

Az iWiW Világzenei Nagyszínpadon a Baba Yaga és az olasz Mau Mau után a jamaicai-amerikai Skatalites veszi át a főszerepet, akik – mint azt nevük is mutatja – ska-alapú zenében utaznak. A formáció nem fiatal, egészen pontosan 1964-ben (!) alakultak, így minden bizonnyal az idei Sziget legpatinásabb fellépőjének számítanak, hiszen még az LGT-nél is régebbiek – igaz, 1969 és 1983 között nem működtek. Az eredeti felállásból hárman mindenesetre ma is a zenekarban vannak. 2003-ban már jártak a Szigeten, idén is garantáltan forró hangulatot teremtenek majd.


Az 1958-ban Algériában született, 10 éves kora óta Franciaországban élő Rachid Taha akár a Nagyszínpadra is felkerülhetett volna, hiszen észak-afrikai ritmusvilágú, egyszerre technós és rockos zenéje bármilyen fesztiválon sikert arat. Ugyanaz áll rá, ami a pénteki nap többi fellépőjére is: bulizene felsőfokon, egy kicsit másképp, mint ahogy azt megszokhattuk.

A Hammerworld sátorban felkapott magyar underground nevek melegítenek be a főzenekar előtt: a Neck Sprain, a Mantra, a Watch My Dying és a Blind Myself senki előtt sem lehet ismeretlen, aki ezen a színtéren mozog. A headliner kanadai Skinny Puppy profil alapján talán jobban passzolna a Wan2 Színpadra vagy akár a Nagyszínpadra is, habár kétségtelen, hogy a kemény rock/metal szcénára is komoly megtermékenyítő hatást gyakoroltak. Az 1982-ben alapított vancouveri banda az elektro-indusztriál vonal megteremtői közé tartozik, az elsők között vegyítették a szintetizátort élő hangszerekkel. Tizenhárom sorlemezzel a háta mögött a Skinny Puppy ma is ugyanaz, ami annak idején volt, hideg, barátságtalan, hipnotikus zenéjükkel a Szigeten is szerezhetnek néhány hívet. Főleg, ha fellépésük idején betéved a sátorba néhány tizenéves Nine Inch Nails rajongó, akik garantáltan nagyot néznek majd, amikor szembesülnek azzal, hogy Kevin Ogrééktől még maga a nagy Trent Reznor is ellesett egy-két jó trükköt... Utánuk a Superbutt pattan a deszkákra.


A Wan2 Színpadon a biztos sikert ígérő Ladánybene 27 után az olasz reggae/hip hop Sud Sound System, majd a francia dance-színtér egyik zászlóshajója, a Cassius domborít majd, előkészítve egyben a terepet a Neónak is. A Party Aréna pénteki legnagyobb neve kétségtelenül az aranyfogsorú Goldie lesz, a drum’n’bass irányzat egyik keresztapja.