Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
160 éve született A fáraó atyja

160 éve született A fáraó atyja

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2007. 08. 20.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Százhatvan éve, 1847. augusztus 20-án született Boleslaw Prus, a lengyel realista irodalom egyik legjelentősebb képviselője.

Aleksander Glowacki néven született egy jómódú hrubieszówi családban, apja uradalmi írnok volt. 1863-ban gimnazistaként vett részt az oroszok elleni felkelésben, emiatt letartóztatták, de végül fiatal korára való tekintettel nem ítélték el. A Varsói Egyetem matematika-fizika szakát anyagi nehézségei miatt három év után otthagyta, tanulmányait a pulawi Mezőgazdasági és Erdészeti Intézetetben folytatta, innen azonban egy orosz professzorral történt összetűzése után kellett távoznia. Ettől kezdve már csak az önművelésre fektetett hangsúlyt, Varsóban házitanító, gyári munkásként majd 1872-ben újságíró lett. Úgynevezett "heti krónikáiban" írt Herbert Spencer, Darwin, John Stuart Mill műveiről, a pozitivista filozófia gondolatrendszeréről, a tudomány és technológia megismerésének, az ipar és a kereskedelem fejlesztésének szükségességéről, az alsóbb néprétegek iskoláztatásnak fontosságáról.

1873-tól szépíróként is bemutatkozott, humoreszkekkel debütált. Köteteinek és népszerűségének köszönhetően anyagi helyzete fokozatosan rendeződött, ami lehetővé tette számára, hogy 1875-ben feleségül vegye egy távoli unokahúgát. Gyermekük nem született, fogadott fiuk, Emil alakját A fáraó egyik figurájában örökítette meg.

1882-ben elvállalta a Nowiny című folyóirat szerkesztését, s ettől kezdve írói hangja is megkomolyodott, újabb elbeszéléseiben a balzaci realizmus elemei jelentek meg. A társadalmi, politikai történések iránti figyelme regényeiben érhető tetten. 1887 és 1889 között írta meg egyik fő művét, A bábut, amelyben korának Varsójába kalauzolta el olvasóit, s hőseinek sorsán keresztül az egész lengyel társadalomról festett színes és eleven körképet. A mű sikert aratott, több nyelvre is lefordították, a Nobel-díjas Czeslaw Milosz egyenesen a legjobb lengyel regénynek tartotta.

A bábu után a nők emancipációjáról írt regényt, majd a történelemben keresett témát magának. Az 1896-ban megjelent A fáraó az ókori Egyiptom, XIII. Ramszesz korának példáján a hatalom természetrajzát, működésének látható és rejtett mozgatórugóit mutatja be. (Talán emiatt is volt állítólag Sztálin egyik legkedvesebb regénye.) A műből 1965-ben Jerzy Kawalerowicz rendezett nagy sikerű filmet.

A századfordulót követően Prus pályája lehanyatlott, az 1905-ös forradalom eseményeit megörökítő Dzieci (Gyermekek) című regénye már meg sem közelítette A bábu és A fáraó színvonalát. 1912. május 19-én (egyes források szerint 22-én) hunyt el Varsóban.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
  • Legyen a te novellád az, amit az egész város olvas! Legyen a te novellád az, amit az egész város olvas!
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Irodalom és természet találkozása a színház falai között Irodalom és természet találkozása a színház falai között
  • Ők kapták a Déry-díjakat 2024-ben Ők kapták a Déry-díjakat 2024-ben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr77821148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard