Jövő csütörtöktől vetítik Koltai Lajos Este című filmjét a magyar mozikban; a Susan Minot azonos című regénye alapján készült alkotást hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek Budapesten.

A vetítést követő sajtótájékoztatón Koltai Lajos hangsúlyozta: külön kell kezelni a könyvet és a belőle készült filmet. Az Este forgatókönyvét Michael Cunningham, az Órák című regény szerzője írta Susan Minot Evening (Este) című, 1998-as regénye alapján.

Az alkotás egy halálán levő anyáról és két lányáról, egy 40 évvel korábbi történet felidézéséről szól. Az anya, Ann búcsúzik az élettől és visszaemlékezik legnagyobb szerelmére, akivel egy baleset miatt sosem tudott együtt élni. Ehelyett kötött két rossz házasságot, ezekből két lánya született, akik a halálos ágya mellett ülnek.

Az idős Annt Vanessa Redgrave, a fiatalt Claire Danes alakítja, lányait Toni Collette és Natasha Richardson játssza. Meryl Streep és lánya, Mamie Gummer alakítja az idősebb, illetve a fiatal Lilát, Ann barátnőjét. Glenn Close Ann egyik kérőjének édesanyját játssza, Ann feledhetetlen szerelmét Patrick Wilson formálja meg. A filmet Pados Gyula fényképezte, zenéjét Jan Kacmarek, az Egyesült Államokban élő Oscar-díjas lengyel származású zeneszerző szerezte.

Az Este című regény nem könnyű történet, hanem bonyolult, súlyos mű - mondta el Gálvölgyi Judit fordító az MTI-nek a Koltai Lajos által megfilmesített regény közelgő magyarországi mozibemutatója kapcsán. "A történet nem tipikus bestseller, bár az élet örök és alapvető kérdéseiről, szerelemről, barátságról, anya és gyermekei viszonyáról, valamint a halálról szól" - mondta Gálvölgyi Judit. Hozzátette: Susan Minot írása azoknak való, akik nem ijednek meg attól, ha egy könyvnek "igazán neki kell ülni".

A regényben egy 65 éves, halálos beteg anya búcsúzik az élettől, a morfiuminjekciók miatt jelen és múlt között lebeg, miközben nagy szerelmére emlékezik vissza, élete csodálatos és borzalmas részleteit éli újra, míg ágyánál ülő lányai a félig önkívületben kiejtett szavakból próbálják kideríteni anyjuk titkát. A magyar kiadásban ezt a lebegést, az álomszerűséget kellett visszaadni - említette a munka egyik nehézségét a fordító. Hozzátette: a modern stílusú, a Ulysseshez hasonló gondolatfolyamokat tartalmazó műben előfordul olyan mondat, amelyik egy egész oldalon keresztül folytatódik, írásjelek nélkül.

Az álom és ébrenlét, valamint a jelen és az emlékek közötti síkok összefolynak a történetben, amely érdekes kérdéseket vet fel. A főhős azt meséli el, hogy nem élhette azt az életet, amelyet szeretett volna, nem élhetett legnagyobb szerelmével és gyermekei sem tőle születtek - említette az Este című regény fő ívét a fordító. A kép- és álomszerű történetet talán könnyebb filmben megvalósítani - vélekedett Gálvölgyi Judit. Megjegyezte, hogy hozzá elsősorban a női karakterek, a főhős és barátnője, Lila álltak közel, míg a férfi karakterek kevésbé voltak szimpatikusak. Hozzátette: Koltai Lajos azonos című filmjében a hangsúlyok kissé eltolódtak, egyes szálak, szereplők kimaradtak, egy férfi karakter pedig sokkal erősebb a filmben, mint a regényben.

Forrás: MTI