A 100 éve elhunyt Edvard Grieg norvég zeneszerző és Liszt Ferenc kapcsolatát mutatja be a fővárosi Liszt Ferenc Emlékmúzeumban szombattól megtekinthető.

Képek, levelek, naplójegyzetek, kéziratos és nyomtatott kották, koncertműsorok, látványos emléktárgyak idézik fel a két zeneszerző találkozásait, egymásról való véleményét, Liszt jelentős szerepét Grieg pályájának korai szakaszában, tanítványainak és barátainak részvételét Grieg népszerűsítésében. A tárlaton bemutatják a budapesti Liszt-hagyaték jelentős skandináv vonatkozású anyagát, benne a Liszt Ferencnek dedikált Grieg-darabokkal.

A legjelentősebb norvég Grieg-gyűjtemények - Bergen, Troldhaugen - értékes másolatokkal segítették a Régi Zeneakadémián 2008. március végéig megtekinthető kiállítás teljesebbé tételét. A tárlat szombati megnyitója előtt Gulyás István zongoraművész a Peer Gynt, a Népi életképek, a Lírai darabok és e-moll szonáta című Grieg-művekből szólaltat meg részleteket.

Edvard Grieg 1843. június 15-én született Bergenben, zenekedvelő családban nevelkedett, zongorázni anyjától tanult. A tehetséges fiút tizenöt évesen küldték a lipcsei konzervatóriumba. 1868-ban született egyik legnépszerűbb műve, a romantikus A-moll zongoraverseny. A darabról, amelyben keveredik a líra, a norvég folklór és a virtuozitás, elragadtatással nyilatkozott Liszt is - első találkozásukkor a kottából játszotta el, sőt tanácsokat adott a hangszereléshez.

Edvard Grieget az 1880-as évek végétől Európa-szerte ünnepelték. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi, a késői romantikából kifejlődött harmóniái újszerűen hatottak. Nagyobb szabású művei zongoraversenye, a G-moll vonósnégyese és három hegedű-zongora szonátája. Legnépszerűbb darabja az Ibsen Peer Gyntjéhez az író felkérésére komponált kísérőzenéje. A norvég zeneszerző 1907. szeptember 4-én hunyt el.