Az igazi tehetség sokak szerint már egészen fiatalkorban kiütközik. Morgan Freeman nem ért egyet ezzel. Saját magát például későn érő típusnak tartja. Öt éves kora óta színész akart lenni, de már elmúlt ötven, amikor 1987-ben megismerte a nevét a világ, igaz, akkor rögtön egy Oscar-jelölés volt a jutalma, azóta pedig az amerikai film legemlékezetesebb darabjaiban kapott szerepet.
„Olyan ez, mint a pénzszerzés – mondja a színész. – Elkezdeni nehéz, de ha egyszer beindul az üzlet, szinte már magától megy.” Esélytelenként indult, messzire jutott: a maga szerény módján most igyekszik is kihasználni, amit kapott a sorstól. Az ötgyerekes, egyedülálló takarítónő kisfia két forgatás között egy 120 holdas tanyán él Charlestonban, Mississippi államban, és a ménesével foglalkozik. A Karib-tengeren vitorlázik, a Winward Szigeteken van a nyaralója, golfozni tanul, és csak a saját repülőjén hajlandó utazni – igaz, a pilótát megspórolja, ugyanis többnyire ő irányítja a gépet.– „A mindent kipróbálni” érzéssel nagyon tudok azonosulni. Szerencsére – mondja a színész, aki legújabb filmjében, A bakancs-lista című érzelmes vígjátékban egy rákkórház szökevényét alakítja: ő és betegtársa, Jack Nicholson megszökik a kemoterápia elől, hogy inkább gyorsan kipróbáljanak mindent, amit egész életükben elmulasztottak.
