Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Folklór Osztálya Folklór és zene címmel tudományos konferenciát rendez 2007. november 29-30-án az MTA Jakobinus termében. A rendkívül sok kérdést feltáró konferenciára előadók jelentkezését és ötleteit is várják.
Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Folklór Osztálya 2004-ben konferenciasorozatot indított Folklór a magyar művelődéstörténetben címmel. 2004-ben Folklór és Irodalom, 2005-ben Folklór és vizuális kultúra, 2006-ban Folklór és történelem címmel rendezték a tanácskozásokat.A 18. század végi és a 19. századi európai társadalmak művészeti és szellemi életének egyik meghatározó irányzata a nép kultúrájának a megismerésével és értékelésével foglalkozott. A romantika képviselőinek a hagyományos paraszti életformában élő közösségek kultúrája iránti érdeklődése a felvilágosodás eszméinek egy részével szembeni elégedetlenséget hangsúlyozta.
A hivatásos kultúra és a szellemi élet képviselői figyelmének középpontjába a paraszti hagyományban élők zenei tudása került. A tanácskozás egyik témája, hogy milyen kapcsolódási pontjai vannak a népzenének és a népköltészetnek. A másik pedig több kérdésre keresi a választ: hogyan hatott a folklór - a szűkebb értelemben vett népköltészet és népzene - a magas művészet zenei kultúrájára? Mely műfajok, stílusok, irányzatok termékenyítették meg a népzenei kultúrát? Mi a viszony a magyar népzenei műveltség és a környező vagy akár a nyugat-európai országok népeinek kultúrája között? Hogyan jelenik meg a népzene és a magas művészet kapcsolata az európai zenei kultúrában? Mennyiben és hol beszélhetünk a kortárs zene és a népzene kapcsolatáról?