"Mi az út és ki mér" címmel több programmal emlékeznek Szabó Lőrincre október 3-án, a költő halálának 50. évfordulóján. A költő nevét viselő alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által szervezett Szabó Lőrinc-nap ünnepélyes megemlékezéssel kezdődik a Fiumei úti sírkertben, az alkotó sírjánál.
A művészek és diákok közreműködésével zajló emlékezés után zenés irodalmi est várja az érdeklődőket a PIM-ben, "Tarts meg hűséged gyönyörű hitében" címmel. A Szabó Lőrinc művei nyomán, Szakonyi Károly által összeállított programban mások mellett fellép a Kaláka együttes, Incze Ildikó színművész és Lévai Márta hárfaművész.Szabó Lőrinc 1900. március 31-én született Miskolcon. A debreceni református kollégiumban tett szert széles körű műveltségre, a görög és a latin mellett németül és franciául is megtanult. Az őszirózsás forradalom után költözött Budapestre, ahol a bölcsészkar magyar-latin-német szakán tanult. Babits Mihály tanítványává és barátjává fogadta, angolul tanította, s lakását is megosztotta vele.
Az egyetemet végül nem fejezte be, mert feleségül vette az Est-lapok irodalmi rovatvezetője, Mikes Lajos leányát. Apósa révén a lap munkatársa lett, 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel.
A húszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény, A Sátán műremekei), amelyeknek verseit az elvont gondolatiság jellemzi, a keleti filozófiák és Schopenhauer hatása jelenik meg bennük változatos versformákban.
Írásaiban 1943-tól egyre inkább a hivatalos politika támogatása, jobboldali elfogultság jelent meg, emiatt a költő 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd "feddéssel" igazolták, s publikációs tilalommal sújtották.
Szabó Lőrincet 1947-ben többek heves tiltakozása ellenére felvették az Írószövetségbe, az alkotó az üldöztetések elől a munkába menekült. 1949-től nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt. 1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat. Szabó Lőrinc 1957. október 3-án hunyt el.
Forrás: kultura.hu