Miért kellett eljönnünk a bemutató helyszínéről? Eleged lett a sok emberből, vagy nem tetszett a felszolgálás?

A sok ember hagyján, a helyszín már jobban zavart, egy sörkalauzhoz mégiscsak egy kocsma illik. Ráadásul műanyag poharakból, állva sört kortyolgatni nagyon nem az én stílusom. Sok volt ez egyszerre. Hát nem jobb itt? Leülhettünk egy asztalhoz, rágyújthatok a pipámra, a pilzeni is egész kellemes, azért ez így egészen más.

Akkor térjünk a lényegre. Ki vagy te, miért szereted a sört, mi ez a könyv, lesz-e folytatása, volt-e előzménye, mit keresel Csehországban? Meg ilyenek.

Köszönöm, igazán remek riporter vagy. Ha röviden akarok válaszolni, Kocsis Péter vagyok, a Prágai Sörlovagrend alapítótagja, a sör szerintem az egyik legszebb ajándékunk e földi lét során, ez a könyv egy útikalauz sörivóknak, folytatása reményeim szerint lesz, mint ahogyan előzménye is volt, hogy pontosan mit keresek Csehországban, azt magam sem tudom, de tizenkét éve ott élek, és ezalatt az idő alatt rengeteg kiskocsmát találtam és számtalan szép estét ezekben a kiskocsmákban. Persze lehet, hogy konkrétabb választ várt: nos, mivel itt van az ősz, mostanában elsősorban gombákat keresek a dél-cseh erdőkben.

Köszönöm. Azért ha megengeded, feltennék még néhány kiegészítő kérdést is: mi volt az előzmény konkrétan, mi lesz a folytatás, miért és kiknek ajánlanád elsősorban ezt a valóban becses küllemű, fotókkal és térképekkel teli kis csehországi sörkalauzt? 

Nos, a Hibernia Kiadó Sörmentén... sorozata természetesen a Prága-kötettel kezdődött. Ennek első kiadásában még nem vettem részt, de amint a kezembe került, rohantam a kiadóhoz, jelentkeztem, hogy amint elfogy, készítsünk egy bővített kiadást, és abban már ott a helyem, mint 1996 óta a csehek szépséges fővárosában éldegélő, addig Magyarországon a kocsmakulturális jogaiért hiába küzdő emigránsnak. És lőn, a második kiadás nem késett soká, időközben megjelent a sorozat Bécsről és Budapestről szóló kötete is, mi pedig úgy két esztendővel ezelőtt nekiláttunk a Csehország-kötetnek. Vétek Gyurival kettéosztottuk az országot – ebben mi, magyarok nagyon jók vagyunk! -, és ki-ki, mint a mesében, bejárta a reá eső területek számos kisvárosát, és a számos kisvárosok számos kiskocsmáit. És mivel a Prága-kötet igen népszerű, jövőre alighanem nekilátunk a harmadik kiadásnak is, amely megintcsak egy vadonatúj kis kötet lesz! Dédelgetett vágyaim szerint ezután következik Dél-Csehország egy területének a bemutatása a sorozatban, nevezetesen Èeský Krumlov és környéke. Most azt kellene megkérdezned, hogy miért éppen ez következik.

Miért éppen ez következik?

Köszönöm a kérdést – a helyzet az, hogy három éve ebben a városkában élek, amely szerintem Közép-Európa egyik gyöngyszeme, és nemcsak maga a város, de környéke is csodálatos. Ráadásul évről-évre egyre több magyar jár errefelé, megérdemelnek egy (sör)kulturális (kocsma)kalauzt!

Végezetül: miért más ez a könyv, mint a többi?

Hát... Először is, és most komolyan beszélek, lelkiismeretes munka. Az lehet, hogy némely kocsmában már más a felszolgáló, még az is, hogy időközben bezárták, de az ilyen esetek száma elenyésző, és csakis azért fordulhat elő, mert hosszú ideig dolgoztunk a köteten. A benne szereplő városok és kiskocsmák mindegyikében jártunk, ettünk, nézelődtünk, és jegyzetelgettünk. Szóval ez nem egy innen-onnan összerakott könyv, amilyenből manapság egyre több van a polcokon! Mi nem ígérünk többet, mint amennyit teljesítünk, és azt gondolom, hogy a kötet információi hitelesek, és hogy sikerült egy országra kiterjesztve megcsinálni azt, amit eddig egy-egy várossal tettünk, azaz bejárni templomait és sarki kocsmáit egyaránt. Név említése nélkül jegyzem meg, hogy egy ismert tévés alak is nemrég jelentetett meg egy könyvet Csehországról, saját sorozatában, és ő aztán mindent ígért: konyhát, kultúrát, kalauzt, A-Z-ig, sztorikat és történelmet, sörrajzot és társadalomlélektant. Aztán olyanokat olvashatunk benne, hogy Slavonice barokk kisváros, holott reneszánsz, meg hogy a cseh konyha szentháromsága a hús-burgonya-káposzta... Kurvafix, és akkor a knédli hol van? Elvitték a szlovákok, amikor kettévált az ország? De hagyjuk is ezt! Ami biztos, hogy a Sörmentén Csehország minden hibájával és esetlegességével együtt is egy igényesen és lelkiismeretesen elkészített kis kötet. És bár nehezebb volt szponzorokat és támogatókat találni, de biztosan vannak, akiknek a megbízhatóság többet számít, mint a szerző neve és a kiadvány külleme. Vagy nincsenek, és akkor rajtunk marad az összes példány. Mindegy, egészségünkre!

Te mennyire kedveled a cseh söröket?