Negyven éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
A szexuális forradalom és a vietnami háború idején született darab hatalmas felzúdulást keltve masírozott be a köztudatba, dalai a háborúellenes mozgalom himnuszaivá váltak, s rengeteg tabu is megdőlt a hosszú hajú New York-i hippiknek köszönhetően.
A műfajteremtő rock-musical forgatókönyvét és dalszövegeit a magyar származású James Rado és Gerome Ragni írta, a zenét Galt MacDermot szolgáltatta. A szerény kezdetek helyszíne a felújítás alatt álló Public Theater volt, ahol hat hétig játszhatták a darabot, aztán 45 előadás következett egy 53. utcai lepukkant diszkóban. A szexualitást, a kábítószereket és a háborúellenességet nyíltan tárgyaló musical híre futótűzként terjedt, főként hogy az első felvonás végére egy meztelen jelenetet is beiktattak.
1968 tavaszán már a Broadwayn kapott helyet a 13 dallal kibővített és újrarendezett Hair, a szereplők között az ifjú Keith Carradine és Diane Keaton is feltűnt. Az ellenkultúra jelképévé vált darab 1873 előadást élt meg, s további kilenc amerikai nagyvárosban és Londonban is bemutatták. A betétdalok közül az Aquarius és a Let The Sunshine In egybegyúrt változatát 1969-ben a Fifth Dimension együttes vette fel, a lemez Grammy-díjat kapott és hetekig vezette a slágerlistát.
Persze a hosszú haj, a szabadszájúság és a társadalmi konvenciók semmibe vétele a (kis)polgári Amerikát már közel sem lelkesítette annyira, így a színészeknek több alkalommal is komoly atrocitásokkal kellett szembe nézniük. Az előadásokat bombafenyegetések zavarták meg, sőt, még a bíróság is közbeszólt: Massachusetts államban 1970-ben betiltották az előadást, a döntést végül a legfelsőbb bíróság változtatta meg.

A Hair sikerét azonban semmi nem törhette meg, így egyenes út vezetett a színes, szélesvásznú filmváltozathoz. A Milos Forman rendezte művet 1979-ben kezdték vetíteni, "a törzs" legfontosabb tagjait Treat Williams (Berger), John Savage (Claude), Beverly D'Angelo (Sheila) keltették életre. A film és a musical azonban több helyen is eltér: a filmben Berger a csapat vezére, a darabban Claude, aki nem Oklahomából származik, hanem maga is New York-i lázadó.
Sheila a darabban filmes tanulmányokat folytat, a moziban viszont egy gazdag család "fogságából" szabadulva csatlakozik hippikhez. A legnagyobb (és sokak számára legfelháborítóbb) eltérés azonban mégiscsak az, hogy a darabban nem Berger, hanem Claude hal meg a vietnami háborúban.
Forrás: MTI