Az október 23-i nemzeti ünnepen megkoszorúzták a Magyar Írószövetség budapesti székházának falán elhelyezett 1956-os emléktáblákat; a szervezet ugyancsak kedden adta át az Arany János irodalmi díjait.

Vasy Géza, az írószövetség elnöke beszédében saját, 1956. október 23-áról őrzött emlékeit idézte fel. Nagy Lászlóra, Déry Tiborra, Sarkadi Imrére emlékezve hangsúlyozta: az akkori művek "szükségszerűvé tették, hogy az írók 1956 szellemi - és így részben politikai - előkészítői legyenek".

E forradalom és szabadságharc polifóniája segíthet annak felismerésében, hogy az irodalmi érték sem egyféle, miként a ideológia, a politika sem - hangoztatta, hozzátéve, hogy a sokféleség nem baj, hanem értékképző lehetőség.

Az 1956-os emléktáblánál és az 1956 novemberében, szovjet katonák által megölt költő, Gérecz Attila emléktáblájánál többek között a kulturális minisztérium képviselői, valamint az Artisjus szerzői jogvédő iroda, az Írók Szakszervezete, a József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének vezetői helyeztek el koszorút. Az ünnepség után tizenkettedik alkalommal adták át az Arany János Alapítvány irodalmi díjait.

Az elismerést Jász Attila költőnek, valamint S. Benedek András kárpátaljai alkotónak, míg a nagydíjat Ágh Istvánnak ítélte a kuratórium - mondta Tamás Menyhért, a grémium elnöke, emlékeztetve arra, hogy anyagi gondjaik miatt az idén is attól tartanak, hogy utoljára van lehetőségük átadni a költőt ábrázoló kisplasztikát és az oklevelet.

Ágh Istvánt méltatva Ács Margit irodalomtörténész a lírai életművéről ismert, de sok műfajban alkotó szerzőről elmondta: "soha nem nevezett be a hangos börzére, ahol divatos íróvá lehet lenni".
Pályatársakról írt recenziói, kritikái, a nagy elődökre emlékező versei mellett kiemelte, hogy a '90-es években írt regényei alapján a magyar próza megújítói közé tartozik.

S. Benedek András munkásságáról pályatársa, Mezei Katalin szólt. A kárpátaljai költőnek "történelmi távlatokat elemi erővel közvetítő" verseit emelte ki, megjegyezve, hogy a költő alkotásait Magyarországon "nem értik meg, vagy nem akarják megérteni".
Jász Attila legutóbbi kötetével "beírta magát az élő magyar líra nagyjai sorába" - vélekedett Monostori Imre irodalomtörténész.

Az 1966-ban született költő lírája a legteljesebb életre nyitottságig jutott, megtisztult az áthallásoktól, s áradó, lendületes költészetet küzdött ki magának - szólt a méltatás.

Forrás: kultura.hu