47 évvel ezelőtt, 1960. október 25-én rohant egymásba hosszabb szünetet követően két régi iskolatárs, Mick Jagger és Keith Richards. Mindketten féltett rhythm and blues lemezeket szorongattak a hónaljuk alatt. A beszédtéma tehát adott volt, és ez egy életre megpecsételte a sorsukat.

A sorsdöntő találkozásra egy helyi vasúti járaton került sor. „Épp abba a művészeti suliba mentem, ahová akkoriban jártam, és láttam, hogy ott ül a vonaton Mick, aki szintén iskolába ment, a hóna alatt négy-öt lemezzel: Chuck Berry, Little Walter, Muddy Waters… Odaültem hozzá és dumálni kezdtünk”, emlékezett vissza Keith Richards. A Rolling Stones két alapítója korábban egy általános iskolába jártak, de azt követően útjaik elváltak és nem tartották egymással a kapcsolatot.

A két zenész innentől fogva rendszeresen együtt mozgott az éjszakában, de a Rolling Stones csak 1962-ben alakult meg, amikor találkoztak Brian Jonesszal, aki Alexis Korner Blues Incorporated nevű zenekarában játszott. Az új formációt Brian Muddy Waters Rollin’ Stone című dala után nevezte el. Az első hivatalos fellépésre 1962. július 12-én került sor a Marquee Klubban előtt kivált a zenekarból. Az első basszusgitáros, Dick Taylor hamarosan visszatért a művészeti iskolába, később pedig megalapította a Pretty Thingst. Helyére Bill Wyman került – egy anekdota szerint csak azért, mert neki volt jó erősítője. 1963 januárjában Charlie Watts dobos beszállásával vált teljessé a felállás.

Rövid idő leforgása alatt lelkes rajongótáborra tettek szert a régi rhythm and blues dalok energikus feldolgozásainak köszönhetően, és később menedzserük, Andrew Loog Oldham közbenjárására az a Decca Records kötött velük szerződést, aki 1962 januárjában elutasította a Beatlest.