A Dánvázió egész hónapos programjának alapköve a dán design kiállítás, melyen az érdeklődők a dán design történetével és a legújabb trendekkel ismerkedhetnek meg. A szervezők vendége lesz több fiatal dán formatervező is.

A Dán Design, mint fogalom az 1940-es ’50-es években vált világszerte ismertté. A dán kultúra lényege tükröződik benne: demokratikus és nyitott szemléletmód, letisztult formák és felhasználóbarát megközelítés.

A Dán Design születése a szűkös háború utáni évekre tehető, mikor a nyersanyaghiány megteremtette a tartósság iránti igényt és a ma már hagyományosnak számító, magas minőségi követelményeknek megfelelő szaktudást.

Sokszor a kézművesek és gyártók együttműködéséből születtek meg az igazi remekművek, s lassan az évek során kialakult azoknak a tervezőknek a köre, kiknek nevéhez fűződik a világszínvonalú Dán Design termékek megtervezése. Arne Jacobsen, Finn Juhl, Kaare Klint, Mogens Koch, Borge Mogensen, Verner Panton, Jorn Utzon, Hans J Wegner és sok más designer neve akár a Dán Design szimbóluma is lehetne.

A Dán Design újfajta szemléletmódot, új dimenziókat nyitott. Formáiban az organikus-funkcionalista elemek kaptak hangsúlyt ellentétben az akkori nemzetközi funkcionalista irányzatokkal. „A funkcionalizmus alapvető célkitűzése az volt, hogy a szerkezet tökéletes összhangban legyen a neki szánt funkcióval. Ez a stílus a mértani szigort tartotta szem előtt, és a derékszögekre épülő konstrukciókat. Az organikus mozgalom a funkcionalizmus természetes visszahatásaként jelentkezett: nem keresi a kockát, nem is ellenzi. Mindenféleképpen azon van, hogy az embert szolgálja, az embert fejezze ki, miközben tiszteli magát az anyagot és letisztult, egyszerű formákra törekszik.

A 21. században a Dán Design, mint inspiráló tradíció él tovább, a tervezők új generációja ihletet merít a régi hagyományokból. A 20. század második felében az 1940-50-es évek jól ismert vonalait továbbfejlesztve a Dán Design stílusa már nem annyira egyértelmű és következetes, bár az alkotások közös jellemzője még mindig a felismerhető formavilág és a kiváló minőség. Napjaink individualista fogyasztói szemlélete és a fenntartható fejlődés követelményei új utak keresésére sarkallta a Dán Design tervezőit valamint a gyártókat is. Mindez természetesen vonatkozik a termék designra, a grafikai tervezésre, az elektronikus médiára is.

A tervezők a hagyományos technológián túllépve olyan fogyasztóközpontú, holisztikus megoldásokban gondolkodnak, ahol az erkölcsi és gazdasági értékek is megőrződnek. A dániai oktatás a tervezők képzésében egyre inkább a komplexitást tartja elsőrendű fontosságúnak, míg eddig főként a stílusra fektettek hangsúlyt.


Napjainkra dán tervezők tehetséges, új generációja született meg.
Louise Campbell, az egyik legígéretesebb tehetség, designja játékosságával, kísérleti jellegével hívja fel alkotásaira a figyelmet. Elismerést vívott ki magának avval is, ahogy új szituációkat teremt hétköznapi tárgyak szokatlan formába öltöztetésével. Ez az új irány nemcsak a látványra korlátozódik, hanem új anyagok felhasználását és új gyártási folyamatot is jelent. Munkáiban a skandináv racionalizmus keveredik a finom nőiességgel, amivel különleges hatást ér el.

A 2002-ben készített ‘The Prince Chair’ érdekesen ötvözi a “high tech” gyártási eljárást az igen személyes ábrázolással. Másik hasonló példa lehetne a „Bless You” szék, mely használt anyagból készült –könnyed és súlyos egyszerre.

Kasper Salto híres “Ice” székét első ízben Fritz Hansen valósította meg 2002-ben. Salto bútorokon kívül lámpákat is tervez, többek között a “Lightyears “ számára. A Lightyears lámpákat gyárt méghozzá kizárólag olyan stílusúakat, melyek a modern design vonalait követve a formát a funkcióval társítják. Igen sok fiatal tervezőt foglalkoztat.

Az ifjú tehetségek egyike, Cecelie Manz saját kis céget vezetve jelentős sikereket ért el az elmúlt években. Ő is készített terveket a Lightyears számára, a “Mondrian” asztali lámpa és a „Caravaggio” függőlámpa az ő nevét fémjelzi. Manz tervei alapján készítette el a Holmegaard néhány elegáns üvegtárgyát.

Kétségtelen, hogy a tradíciók a dán bútor design területén élnek tovább leginkább. Az egyszerű formák keresése, az anyag, főleg a fa tisztelete, nagy szakmai hozzáértés és a folytonos megújulás jellemzi a koncepciót. A Danish Design Centert 1978-ban hozta létre a Danish Design Tanács azzal a szándékkal, hogy a design fejlesztése és támogatása révén növelje a dán ipar versenyképességét a világban. A főleg állami finanszírozású Design Center Dániában és külföldön is egyengeti a dán design útját. A Központ több kiállítást is rendez évente Koppenhágában, ahol a dán és a nemzetközi design kap főszerepet.

A kiállítást a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tekinthetjük meg, az V. kerületi Szent István tér 15. szám alatt.

Forrás: KultúrPart