November 24-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Jókai Anna Kossuth- és József Attila-díjas író. Az érettségit követően, 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, és két gyermeket is szült.

A tanulás vágya azonban mindennél erősebb volt benne, és 1956-ban beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar és történelem levelező szakra. 1961-ben lediplomázott és tanítani kezdett, több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, ekkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, amelynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Szívesen vett és vesz részt a közéletben, volt tagja a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöke, 2000-2006-ban elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban, 2005 óta a Nemzeti Konzultációs Testület tagja. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választották.

Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztet meg, a korszakhatárt Napok című regényének 1972-es megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak,az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányit és Várkonyi Nándort tartja. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye, s a filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek! című regénye, amelynek 20. kiadása a szerző születésnapjára jelenik meg. Népszerűek esszékötetei és versei is, színdarabjai közül hármat mutattak be hazai színpadon.

1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat kapott, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima-díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki.

Forrás: MTI