Sok kultúrában úgy tartják, ha vizezed a bort, akkor kompromisszumra hajlamos ember vagy, de a Rozé jelentheti a világ rózsaszín szemüvegen keresztül való nézését, a szóda pedig a buborék, ami mindig valahogy belekerül az élet dolgaiba.

„Főleg csajoknak szól csajokról, jellemzően magyar, rengeteg iróniával, humorral, és ötletes párbeszédekkel megspékelve. A hibátlan zenei utalásokkal, életrajzi elemekkel átszőtt, a média, a színház, a filmbirodalom kusza világát bemutató, bájos, és olvasmányos könyv egy XXI. századi nő belső utazása 5 esztendőn keresztül.” – írja a Pesti Stílus Magazin Judit Ponte Rozéfröccs című munkájáról.

Az elmúlt tíz évben újságírással foglalkozó fiatal írónő debütáló könyve hatalmas sikernek ígérkezik, olyannyira, hogy már tartanak a musical változat előkészületei. A bemutató jövő tavasszal lesz, bár egyelőre részleteket még nem árulhatunk el, de a bombasztikus szereposztással, és a kiváló muzsikusokkal elkészített darab a következő év egyik nagy durranása lehet.

„Judit Ponte nem egy átlagos női író, aki egy újabb kortárs leányregénnyel beállt azok hosszú sorbába. Sokkal inkább bátor felfedező, aki megkereste a problémák gyökerét, és félig önéletrajzi regényében humoros, de mégis kegyetlen őszinteséggel be is mutatta azt. Egy olyan baráti társasággal, egy olyan lánnyal ismerkedhetünk meg regényében, aki itt él közöttünk Budapesten, valós, tapintható és szinte bármikor beleszaladhatunk az utcán. Nekünk, pestiek számára is érthető, átélt problémái is örömei vannak. Viszont, szakítva a hagyományokkal, Ponte a lány útját mutatja meg tinédzserkorától a szingliségig, és – mint sok nő társa – kiutat keres állapotából, és az írónő meg is mutatja azt. Igaz, eközben megrázó erővel tárja elénk a tini lány felnőtté válásának igazi fordulópontját: az emberekbe, barátainkba vetett hit megrendülését, a biztonságot adó baráti körünk elvesztését. Történik mindez azért, hogy alkalmunk legyen a gyerekkorból kilábalva tartósabb, tartalmasabb, mélyebben gyökerező baráti kapcsolatokat kialakítani. A regény fő karakterén keresztül eljut a végkövetkeztetésre: szeretőm, barátom, élettársam lehet sok, de igazi segítőkész, megértő barátot sokkal ritkábban talál az ember, és jobban is kell becsülni, mert ők alkotják azt a védőhálót, ami sokszor megvéd, akár önmagunktól is” – válaszolt Judit Ponte kiadója arra a kérdésre, hogy miért adott lehetőséget az elsőkönyves írónak.

A regény igazi szenzációnak ígérkezik a könyvpiacon. Mutatja ezt az is, hogy elsőkötetes író létére szokatlanul magas példányszámban jelenik meg a regény, keménykötésben.

Az írónő és a színpadi produkció szerzői is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a mind a regény, mind a színdarab helyszíne a budapesti belváros. Szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy a rendszerváltás okozta poszt-traumatikus sokkot megélt, szkeptikus, lecsúszott magyar miliőt ábrázoljanak. Helyette megmutatták azt, hogy mivé lett 2007-re Budapest: élettel teli, pezsgő, de emberi léptékű metropolisszá. Ezen is belül, teljesen új képet festenek, új arcát mutatják meg a VIII. kerületnek, a regény színhelyének, szakítva a sztereotípiává vált vélekedésekkel.

Mindeközben egy sokáig perifériára szorult, de egye nagyobb nyilvánosságot kapó súlyos probléma, a mellrák és a vele járó lelki trauma, mint a modern nő egyik legnagyobb „démonja” is megjelenik az egyik karakter életében. Ugyanúgy, mint az egyedülállóság kérdése, ez is finom optimizmussal fűszerezve jelenik meg, mind a regényben, mind a darabban, megmutatva, hogy nem menekülni, hanem szembenézni kell a problémával, problémákkal.

„A fiatal célközönségnek kultúrafogyasztásra ösztönzése lehet talán-e két közös vállalkozás legmagasztosabb célja. Míg a regény, témájából eredően, számíthat komoly olvasottságra, addig a belőle készülő színpadi produkció bevonzhat olyan rétegeket a színházba, akiket eddig ritkán vagy egyáltalán nem üdvözölhettünk a nézőtéren.” – mondta el a darab producere.