Zerkovitz Béla komponista, szövegíró, egykori színidirektor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség Gál Róbert "Mi, muzsikus lelkek" című kötetéből, melyet Budapesten, a zeneszerző egyik egykori törzshelyén, a New York kávéházban mutattak be.

Reviczky Béla, a kötetet gondozó Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője a bemutatón kiemelte: a könyvvel alapvető céljukat, a magyar zenei hagyomány ápolását teljesítik.

Mint mondta, korábban Zerkovitz Bélától már megjelentettek kottákat és két CD-n hangzó anyagot is. A könyvvel most teljes képet kaphat az érdeklődő arról, hogy mint kötötte össze a zeneszerző munkássága a monarchiát a 20. század második felével. Ilyenformán a könyv kordokumentumnak számít - mutatott rá a főszerkesztő.

A kötetben, amelynek fedéltervét Füles, azaz Tóth József készítette, összefoglaló lista is található a szerző operettjeiről és dalairól.
Huszti Péter, a Thália Színházban most is futó Csókos asszony című Zerkovitz-operett férfi főszereplője hozzátette: a mai fiatalok számára azért befogadhatók Zerkovitz dalai, mert "rólunk és hozzánk szólnak".

A boldogságteremtés mestere volt - fogalmazott a színész a könyvpremieren, amelyen részt vett Zerkovitz Béla kisebbik fia, Zimányi József, valamint unokája, Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügyvezetője is.

Zerkovitz Béla, aki méltán nevezhető a magyar sanzon és operett királyának 1881. július 11-én született Szegeden. A Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett. A zene iránti rajongást édesanyjának köszönheti, aki Goldmark Károly növendéke volt egykor. "Otthonunkban állandóan a legjobb zenét hallottam" - emlékezett vissza egy alkalommal Zerkovitz.

A "Hulló falevél" tette országos hírűvé 1910-ben. Élete során 36 operettet komponált, ezen kívül csaknem 800 népszerű dalt írt. Színházigazgatóként hat éven át vezette a Royal Orfeumot (1918-1923 között), majd két esztendeig (1924-től 1926-ig) a Budapesti Városi Színház igazgatója, 1926. november 1-jétől a Royal Orfeum (ma Madách Színház) bérlő igazgatója volt.

Világsztárok szerződtetésével frissítette föl a hazai sztároktól is gazdag kínálatot. Ezzel Budapest elsőrangú helyévé emelte a Royal Orfeumot. Zenekarok, zsonglőrök, bűvészek és az akkori Európa leghíresebb zenebohóca, Grock mellett nem kisebb csillagot szerződtetett, mint Josephine Baker, aki vendégművészként hosszú hónapokat töltött Budapesten.

A második világháború utáni művészeti ideológia a polgári értékek hű leképeződésének tartotta műveit, és csak hosszú folyamat részeként válhatott a "tiltott" kategorizálásból "tűrt" műfajjá a világszerte sikeres magyar operett.

Zerkovitz Béla 1848. október 23-án hunyt el Budapesten.

Forrás: MTI