December 8-án, 9-én és 10-én a Nemzeti Táncszínházban ismét bemutatásra kerül a Presser Gábor, Novák Péter és Upor László által színpadra vitt Magyar Carmen, az újjászületett, átalakult Honvéd Együttes emblematikus vállalkozása.

A Honvéd Együttes 2007 őszén a Honvédelmi Minisztériumi, majd kultuszminisztériumi költségvetési intézményből Magyarországon az elsők között vált nonprofit gazdasági társasággá. Mindez együtt járt a művészeti vezetésben bekövetkezett generációváltással: Novák Ferenc – aki egy személyben volt a Honvéd Együttes, illetve annak zászlóshajója, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője – több évtizedes emblematikus munkásságának folytatása a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház egyesítéséből létrejövő új Honvéd Táncszínház művészeti vezetőjére, Zsuráfszky Zoltánra, illetve az újjáalakult Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. vezetőjére, Hollerung Gábor művészeti menedzserre hárul.

Szimbiózis

A Honvéd mindig is a társművészetek szimbiózisa volt: hatáselemek sokfélesége, széles dinamikai skála és gazdagság összegződése. Jelenleg az egymással sok szempontból rokon, mégis a néptánckultúra kétfajta megközelítését, kétfajta repertoárt most egybefogó Honvéd Táncszínház, a nagymúltú, világviszonylatban is egyedülálló hivataásos férfikórus, a Honvéd Férfikar, illetve az utóbbi időben egyre inkább valódi színházi társulattá kovácsolódó Honvéd Színház alkotják az új Honvéd Együttes tagozatait. E sajátos szimbiózishoz az utóbbi években újabb szövetségesek társultak: a nemzetközi rangú Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Auris Operatársulat és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság. Ezzel a kiterebélyesedett kapcsolatrendszerrel szinte operaház-méretű formáció jött létre, melyben zenészek, táncosok, énekesek működnek együtt.

Ám ez a szimbiózis ennél sokkal többre képes: az egyes tagozatok nemcsak közösen lépnek színpadra, hanem valamennyi önálló repertoárral is rendelkezik, saját műsorrend szerint is tevékenykedik. Az országot és a világot járó tagozatok rendkívüli mozgékonyságra tettek szert, és az együttesi műsorpolitika eleve nagyfokú szabadságot engedélyez.

A fentieket hivatott összegezni a Honvéd új szlogenje, a „connecting arts”, azaz a művészetek összekapcsolása: kivételes művészi és szervezeti adottságai egyedülálló módon gazdagíthatják a magyar kulturális élet kínálatát, erősíthetik hazánk kulturális identitását.

Magyar Carmen

December 8-án, 9-én és 10-én a Nemzeti Táncszínházban ismét bemutatásra kerül a Presser Gábor, Novák Péter és Upor László által színpadra vitt Magyar Carmen, melynek koreográfiájáért Horváth Zsófia, Lengyel Péter és Zsuráfszky Zoltán felelt, a rendezés feladatait pedig Novák Péter vállalta magára.

A táncszínházi előadásban az eredeti folklórkincs, a korabeli és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok keverednek: a táncosok, énekesek, színészek, muzsikusok és cirkuszi művészek részvételével készülő előadás egyedülálló kísérlet a zenével, a tánccal és a táncszínház műfajával. A Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Táncszínház közös produkciója Novák Ferenc ötlete volt; ő mutatott rá, hogy a Carmen-parafrázist táncjáték formájában vigyék színpadra.

Az előadás szövegét Prosper Mérimée elbeszélése alapján írták a szerzők, a Merimée-történet lényegét, fontos mozzanatait ültették át saját történetükbe, mely az első világháború előtti monarchikus Magyarországon játszódik. Az írói csapat egy elképzelt szabolcsi mezőváros kulisszáiba álmodta a történetet, ahol a Kárpát-medence nációi - magyarok, osztrákok, zsidók, romák, ruténok, szlovákok, románok - szorosan egymás mellett élték mindennapjaikat. Aki Carmen történetét keresi a darabban, természetesen megtalálja: megjelenik a szerelem, a gyilkosság és a halál motívuma, két nő és egy férfi szerelmi háromszöge, de egy utolsó békés korszak széteséséről is szól a mű.

Az előadásban csak akusztikus hangszereken játszanak, népi hangszerek és több különleges, kevéssé ismert hangszer is szerepel a produkcióban. Bizonyos jelenetek kizárólag népzenei darabokra, idézetekre épülnek, a történet más részein pedig Presser Gábor által írt, filmzeneszerű számokat és dalokat hallhat a közönség. Összesen hat dal szólal meg a színpadon, ahol a zenekar is fellép.

Carmen szerepében Újhelyi Kingát, a debreceni Csokonai Színház színművészét és Fekete Lindát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóját, Kataként Egres Katinkát és Tóth Mártát láthatja a közönség, Andris szerepében Dénes Zsolt, valamint a Honvéd Táncszínház lép fel a produkcióban. A díszlet Valcz Gábor, a jelmez Berzsenyi Krisztina munkája.

A december 8-ai és 10-ei előadás 19 órakor, a 9-ei bemutató 15 órakor kezdődik a Nemzeti Táncszínházban.