Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Az istentelen és erkölcstelen egyenes vonal

Az istentelen és erkölcstelen egyenes vonal

DUÁ a szerző friss bejegyzései 2007. 12. 19.
Paul McCartney mindent kipakol
2010-01-27 07:50:00

Tudja Ön, ki az a Paul McCartney? Nyilván igen, de lehet, hogy igazából mégsem... Barry Miles könyvéből

„Néha bekerülünk a Legyen Ön is milliomosba”
2010-01-24 07:38:00

Decemberben került a boltokba a Pokolgép 1992-es albumának, a Vedd el, ami járnak újrakiadása. Ennek kapcsán

„Az István, a király erdélyi előadásait sosem a románok gáncsolták el”
2010-01-22 06:34:00

Nemrég került a boltokba Varga Miklós két CD-n soha meg nem jelent lemeze, az Európa és a Játék

„Tódultak ránk a jó nők”
2010-01-17 07:01:00

Január 22-én, egy nagyszabású fesztivál keretében a Petőfi Csarnokban lép fel Török Ádám. Vele

további bejegyzések a szerzőtől »

Kilépve a Szépművészeti Múzeumból, Friedensreich Hundertwasser budapesti kiállításáról, egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett. Nevetett, mert tetszettek a festmények és sírt, mert tudtam, hogy az „Egy varázslatos különc” nevet viselő kiállítás nem azoknak szólt volna, akik ismeretlenként próbálták megszeretni őt a látottak alapján – a vendégkönyv tanulsága szerint sikertelenül.

A tárlat tudatosan teljesen fekete háttérrel, gyér világítással, aránylag kis helyre sűrítve mutatta be a képeket, ez a koncepció azonban nem nyitott alkalmat az osztrák művész bohém természetének bemutatására, amire itt, mi tagadás, szükség lett volna. A magyar néző számára ugyanis nem feltétlenül egyértelmű az a látásmód, amit Hundertwasser képviselt: szoros kapcsolatban volt a természettel és az általa alkotott formákkal, minden amit bármilyen technikával valaha készített, az egyfajta személyes megélése volt hitének és emberi létezésének. Élete 72 évében (1928-2000) foglakozott festészettel, építészettel, bélyeg- és zászlótervezéssel, környezetvédelemmel, a békéért és a nukleáris energia ellen való harccal, utazással, hajózással, kétszer volt házas és vált el, furcsállták és elismerték, lenézték és kedvelték.

Vallásos tevékenység


Festészetét merőben különbözőnek tekintette minden ismert irányzattól, élő festészetnek nevezte, melynek kimondott célja az volt, hogy megmutassa az embereknek, hogyan éljenek. Magyarázata szerint azt a paradicsomot tárja elénk, amiben mindnyájan élhetnénk, ha képesek lennénk meglátni. A festészetet vallásos tevékenységnek tekintette, amiben a művész feladata, hogy elérje azt a befogadó tudati állapotot, amiben a kivülről jövő benyomások, inspirációk befogadására képes. Ebben az állapotban töltheti aztán meg műveit élettel és értékkel, ahogyan a víz megtölti az üres poharat. Visszatérő motívumai voltak a színes ablakok, az eső, a vitorlás-száj, a csigavonal, a vér, a tűz, a fák és a virágok egyfajta sajátos, körszerű ábrázolása – nehezen találunk olyan képet, amin nem szerepel legalább egy ezek közül. Ez persze nem véletlen, éppen ezen minták hangsúlyozása révén akarta megmutatni azt a világot, amiben ő élt és amiben szerinte mindenkinek élnie kellene.


Színes házak

Építészetében az organikus irányzatot képviselte, és ahogyan másban, ezen a téren sem szabott határt saját magának. Ennek az építészeti irányzatnak az a célkitűzése, hogy olyan épületeket tervezzen, amelyek szerves egységet alkotnak a körülöttük lévő természettel és ennek érdekében a természetben megtalálható formákat használ, az egyszerű hullám- vagy csigavonaltól kezdve a bonyolultabb szerves formák megmintázásáig. Hundertwasser egy nagy adag filozófiát is csempészett műveibe, amiknek burkolatlan célja volt az ember természethez való visszatérítése olyan egyszerű eszközökkel, mint a szemét újrahasznosítása vagy a lakóhelyek parkosítása. A szerves építészet alapjai az egészen régi, mai fogalmaink szerinti építészet nélküli építkezésben keresendők, magát a fogalmat először Frank Lloyd Wright használta saját munkáira. Az ezzel a szellemiséggel készült épületeken egyszerű megoldásokat figyelhetünk meg, amik az ember mint felhasználó szemszögéből közelítik meg a lakóhely használati funkcióit.

Hundertwasser nem értett egyet azzal, hogy csak az tervezhet épületeket, akit diploma jogosít fel erre: szerinte az építészethez mindenkinek joga van, különben nem is lenne művészetnek nevezhető.

Hundertwasser mondta:

„A természetben nincs gonosz, egyedül az emberben van gonosz.”
„Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból.”
„Minden egyes ablaknak megvan a maga joga az élethez.”
„Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete.”

Épületei híven tükrözik ezt a szemléletet, messziről inkább tűnnek gyermekrajznak, mint épületnek, gazdagon vegyítik a színeket és formákat, valami különös varázs folytán azonban mégsem esnek a giccsesség, túldíszítettség hibájába. Az sem véletlen, hogy a festészettől lassan az építészet felé fordult, hiszen ezt a művészeti ágat még határtalanabbnak, többféle dimenziót és ez által lehetőséget ígérőnek tartotta. Nem kedvelte az egységes külső homlokzatot, azt vallotta, hogy a társasházaknál a lakások belső sokszínűségét kellene tükröznie az ablakoknak és a külső falrészeknek is. Ebben a szellemben tervezett lakóépület a bécsi Hundertwasser-Haus és a Bad-Soden-i lakóépület.


Lakóépületeken kívül tervezett templomot, éttermet, hulladékfeldolgozót, iskolát, nyilvános wc-t. Az organikus irányzathoz sorolható bioházakhoz hasonlóakat is álmodott, melyeknek csak kis hányada épült meg valójában. Ezt az ökoszemléletet talán legékesebben példázó építménye a Bad Blumauban található termálfürdő és hozzá tartozó épületegyüttes. A kis osztrák falu határában, erdővel határolt területen fekszik az egészségcentrum, mely a Vulkania névre keresztelt gyógyforrást veszi körül. A fürdő ma is teljes testi és lelki élményt óhajt nyújtani a látogatóknak, megnyugvást adni a mindennapokban, nem csak a kúrák, hanem a látvány harmonikussága révén is.

Nehéz megérteni a művész világát, ez nem kétséges, értelmezése azonban olyannyira szabad, amilyennek ő maga az alkotást tartotta. Értelmezzük hát bátran bárhogy, akár részleteit, akár egészét, akit egyszer elfog a Hundertwasser-láz, az úgysem fogja tudni kiheverni.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr1007823412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard