Végre megállapodott Peter Jackson és a New Line Cinema J. R. R. Tolkien A Hobbit című könyvének filmre viteléről. A kétrészes alkotás első része 2010-ben kerülhet a mozikba, a rendezői székben azonban más ül majd.
Sir Ian McKellen, aki a A Gyűrűk Ura-trilógiában Gandalf varázslót játszotta, korábban szomorúságának adott hangot amiatt, hogy a Tolkien A Hobbit című regényének filmváltozatát már nem Peter Jackson rendezi. A világszerte csaknem 3 milliárd dollárt (597 milliárd forint) hozó, és 11 Oscar-díjjal kitüntetett trilógia mindhárom darabját Jackson dirigálta. "Nagyon elszomorít, hogy nem Peterrel térhetek vissza Középföldére. Nehéz elképzelni olyan rendezőt, aki felvehetné vele a versenyt a tolkieni világ megjelenítésében".
Jackson és produkciós cége korábban azért nem tárgyalt A Hobbitról a New Line Cinemával, mert perben áll a stúdióval A Gyűrű szövetsége című 2001-es első rész ügyében.
McKellen sajnálkozása mellett megjegyezte: optimista ember lévén, azt reméli, hogy a felek hamarosan rendezik a vitás ügyeket, és A Hobbit forgatása "inkább előbb, mint utóbb" elkezdődhet, természetesen Jackson művészi irányításával.
A könyv
A hobbit (angolul The Hobbit, Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) J. R. R. Tolkien angol író elsőként kiadott regénye, A Gyűrűk Ura előzménykötete.
A több mint 300 oldalas regény a hobbitok népébe tartozó főhős, Zsákos Bilbó (korábbi fordításokban: Bilbo Baggins) nagy kalandját meséli el, amelyben Gandalf, a vándor varázsló és tizenhárom nemes törp meghívására részt vesz az utolsó élő sárkány, a Magányos Hegy törptermeit és kincseit bitorló gonosz Szmóg sárkány legyőzésében.
A hobbit volt Tolkien első olyan nagyobb írása, mely, mint később több más is, születése közben a szerző régóta fejlődő és őt végül világszerte ismertté tévő, a tünde mitológiának otthont adó fantáziavilágának (ld. Középfölde) részévé vált.
A hobbit első verzióira az 1920-as és ’30-as évek fordulójáról vannak utalások: a Tolkien-gyerekek ezekből az évekből emlékeztek ezen kalandok felolvasásaira. Mára szinte legendássá váltak az első mondat leírásának körülményei. Humphrey Carpenternek az író naplóin és levelein alapuló Tolkien-életrajza szerint Tolkien professzor éppen egyetemi vizsgadolgozatokat javított, amikor eszébe ötlött a majdani mű nevezetes első sora, ami olyan furcsán hatott rá, hogy zavarában az egyik dolgozatlap üres hátoldalára firkantotta le: „Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit.” Az írás keletkezésének pontos datálása több ok miatt is nehéz, például mert Tolkien nem dátumozta meg a korai formáit hordozó nyers szövegváltozatokat, de visszaemlékezéseinek ellentmondásossága miatt is.
A regény első angol kiadása 1937. szeptember 21-én jelent meg az Allen & Unwin kiadónál. Fogadtatása kedvező volt a közönség és a kritikusok nagy többségének körében. A legelső kritikusok is észrevették, hogy mily mértékben építkezik az észak- és északnyugat-európai mítoszok és mesék elemeiből is, és megjegyezték, mennyire „tanult mese” a regény: építkezik a verses Eddából (Gandalf és a törpök nevei), az óangol Beowulf cselekményéből, klasszikus tündérmesék elemeiből, de kortárs hatásokat is magába olvasztott.
Tolkien regénye Magyarországon először 1975-ben jelent meg, Szobotka Tibor fordításában, Tótfalusi István versbetéteivel, A babó címmel. A Gyűrűk Ura magyar nyelvű megjelenésétől kezdve gondot okozott az olvasóknak, hogy – bár ez A hobbit folytatása és nagyon sok tekintetben vele egységes művet képez – az utóbbi fordítói, Szobotka Tibor és Tótfalusi István egészen máshogy ültették át magyarra a két mű hasonló jelentésű angol kifejezéseit, mint az előbbi regény fordítói, Göncz Árpád, Réz Ádám és Tandori Dezső. A regény Magyarországon 2006. április 21-én, a könyvfesztivál idején jelent meg újra Douglas A. Anderson szerkesztésében és új kiadásban, A hobbit címen. Ez utóbbi egy úgynevezett szövegkritikai kiadás, jegyzetekkel ellátva, átdolgozott magyar fordításban.
