December 26-án nyolcvan éves Kass János Kossuth-díjas grafikus, szobrász és bélyegtervező, a szellemi függetlenségét soha fel nem adó, egyik utolsó magyar polihisztor.

Apja és nagyapja szegedi szállodája a helyi szellemi élet középpontja volt, így írók és festők között töltötte kiskorát. Amikor a harmincas évek elején a családi vállalkozás csődbe ment, Budapestre került a nagyszüleihez, 14 éves korától egy kerámiagyárban dolgozott. A II. világháborúban barátaival együtt részt vett zsidók, sebesültek mentésében, hamis papírokat és pecséteket gyártott.

1946-ban megkapta a keramikus mesterlevelet, majd az Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult tovább. "Burzsoá" származása miatt hátrányos helyzetben volt, de tanárai megvédték a támadások ellen. 1949-ben átiratkozott a Képzőművészeti Főiskola grafikaszakára, diplomamunkája egy Gorkij-mű illusztrálása volt. 1960-ban egyéves szemesztert végzett a Lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán.
1956-tól 1959-ig Derkovits-ösztöndíjas volt. 1958-ban Bernáth Auréllal, Kovács Margittal és Somogyi Józseffel együtt állította össze a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonját, amelyért Bernáthot arany, őt ezüst díjjal jutalmazták.

A hatvanas években a Móra Kiadónak készített rajzokat, rézkarcokat, 1965 és 1973 között az Új írás folyóirat művészeti szerkesztője volt. 1967-től 1981-ig az Iparművészeti Főiskolán oktatott, 1973 óta postabélyegeket is tervez, tankönyvek, kották, plakátok őrzik keze nyomát.

A hetvenes évek elején plasztikból készített sablonfejeket, ezek kiállítását azonban nem engedélyezték és meghiúsult az a terve is, hogy animációs filmet forgasson fejeiről. Végül sorozatából a világhírű magyar származású rendező, John Halas (Halász János) közreműködésével, Londonban készítette el a világ első számítógépes animációs filmjét (Dilemma, 1981).

Számos önálló kiállítást rendezett itthon és külföldön. Cambridge-ben - Dürer és Rembrandt művei mellett - nyolcvan grafikáját mutatták be. A kilencvenes évek elején a stratfordi Királyi Shakespeare Társulat Múzeumában állították ki Hamlet-sorozatát. 2003-ban a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma rendezett kiállítást Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez készült illusztrációiból. Az orvostudomány úttörői című bélyegsorozatával elnyerte a 38. Párizsi Őszi Szalon Európai Filatériai Művészeti Nagydíját, Szocfilex-blokkja Asiagóban, a világ legszebb bélyegeinek versenyében kapott nagydíjat.

Szülővárosában a hetvenes évek végéig nem látták szívesen, de a helyzet azóta megváltozott, a szegedi Kass János Galéria 1985 óta ad helyet állandó kiállításának.

Munkásságáért kétszer kapta meg (1954, 1964) a Munkácsy Mihály-díjat, a lipcsei könyvművészeti kiállításon a Világ legszebb könyve-díját (1966, 1977), megkapta a Kossuth-díjat (1999), a frankfurti könyvművészet-díjat (1999) és a Hazám-díjat (2003), érdemes (1977) és kiváló művész (1986).

Forrás: kultura.hu