Nem a dörmögő, meseíró bácsi, hanem az önmagával viaskodó, bölcs ember rajzolódik ki Lázár Ervin író könyvbe szerkesztett naplóiból. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetből kiderül: a könnyed, gördülékeny nyelvezetű művek születésekor az író megküzdött azért, hogy világlátását beépítse az emlékeiből építkező, tökéletes nyelvhasználatra törekvő írásokba.

Ács Margit, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a rendszertelenül vezetett, olykor időbeli és témabeli átfedéseket is tartalmazó füzetek alapján az olvasó nem az egy éve elhunyt író életét, inkább alkotófolyamatát tudja rekonstruálni.

A Lázár Ervin: Napló című, 370 oldalas kötetben a hat jegyzetfüzet tartalma változtatások nélkül szerepel. A füzetek első oldala fakszimile formában is látható a belső címoldalakon. A lapokon novellaötletek, íráskezdemények, egy-egy formálódó mesealak neve, olvasmányokhoz, rádióműsorokhoz fűzött megjegyzések, baráti látogatások, telefonbeszélgetések utáni benyomások szerepelnek, de a természethez közel álló író kisszékelyi házukban való tartózkodásai alatt a madarakról, fákról is írt bejegyzéseket - sorolta Ács Margit.

Az inkább munkanaplóként, semmint folyamatos életbeszámolóként értelmezhető füzetekben eszmefuttatások, futó gondolatok is olvashatók, de az is kiderül, hogy a "könnyednek tartott író milyen irtózatos küzdelmet folytatott az írással, milyen csipkelődő iróniával szemlélte önmagát és környezetét" - mondta a szerkesztő.

Példaként említette, hogy a naplókból kiderül: volt olyan időszak, amikor Lázár Ervin nap nap után nem tudott írni, majd egyszer csak megindult, és csaknem javítás nélkül született meg egy novella. Az olvasót számos lábjegyzet segíti abban, hogy eligazodjon a naplóban szereplő személyek és helyszínek között, de azt is jelzik, hogy az egyes naplólapokon született mese vagy novella végül mikor és milyen cím alatt jelent meg.

Lázár Ervin író, elbeszélő, meseíró 2006. december 22-én, hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában hunyt el. A leginkább meséiről ismert szerző sajátos hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli történetei a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek. Filmszerű stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült.

Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-jutalomban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, 1996-ban kapott Kossuth-díjat.