A páratlanul gazdag gyimesi és moldvai csángó szokásokba, a csángó magyarok évszázados történetébe kalauzolja a közönséget az idén február 2-án a fővárosban rendezendő Csángó Bál. A bált Sólyom László államfő nyitja meg.

A tizenkettedik Csángó Bálon a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetét, hagyományait szeretnék megismertetni a hazai és a nemzetközi közönséggel. A bálnak a Petőfi Csarnok ad helyszínt.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénnyel szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is gyimesi, és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek majd színpadra. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes bepillantást kínál a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. Délután a Kőketánc gyerektáncházzal kezdődik a bál programja, majd este hét órától lépnek színpadra a csángómagyar hagyományőrzők Gyimesfelsőlokról, Gyimesközéplokról, Forrófalváról, Klézséről, Pusztinából és Somoskából.

A vendégek között ott lesz Bálint Erzsébet, Berecz András, Bogdan Toader és Antim Ioan, Karácsony Lázár, Kobzos Kiss Tamás, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Pálinkás Erzsébet, Tímár Viktor, Tímár János csángómagyar hagyományőrzők. A programot színesíti az Alföld táncegyüttes, a Borbély Műhely jazz zenekar, a Bácsi Gyurka, a Fanfara Complexa, a Mokányos, a Somos, a Szigony, Várnai Dániel és barátai, valamint a Zurgó Együttesek fellépése.

A színpadi műsort több helyszínen táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. Az érdeklődők és a táncoslábúak a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg a csángó magyar táncokat. A bálhoz kapcsolódó kiállításon a katolikus moldvai magyarok középkori emlékeit bemutató képeket, Petrás Mária csángó keramikus alkotásait, valamint a hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállítást láthatja a közönség. A rendezvényre az előző évek tapasztalatai alapján közel háromezer vendéget várnak.

A mára mintegy 250 ezerre duzzadt moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben.