Több mint 130 filmben játszott, igazi műfaja a burleszkbe hajló vígjáték volt, melyben megcsillanthatta ezerarcúságát, gesztusainak és mimikájának sokféleségét: az ezerarcú Louis de Funes huszonöt éve, 1983. január 27-én hunyt el Nantes-ban.

A francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa régi sevillai nemesi család leszármazottjaként 1914. július 31-én Courbevoie városkában született. Különös érzéke volt a zenéhez, a rajzhoz és a mókázáshoz, a tanulás kevésbé izgatta. A második világháború kitörésekor a Pigalle egyik bárjának zongoristája volt.

Filmes pályája 1945-ben indult, egy ajtót kellett becsuknia, ezt epizódszerepek követték. Rengeteget dolgozott: délelőtt szinkronizált, délután forgatott, este pedig színházban játszott. Az első jelentősebb szerepét, a cinikus Jambier-t Autant-Lara 1956-os Átkelés Párizson című munkájában kapta. Partnerei Gabin és Bourvil voltak, ám a három színész kapcsolata nem volt felhőtlen: Gabint bosszantotta Funes mókázása, s hogy Bourvil nem osztozott vele a bosszúságban.

Funes egyébként később sem volt jó viszonyban partnereivel: Fernandel például egyszerűen nem vette észre, Jean Marais pedig nem éppen hízelgően nyilatkozott róla. A legfurcsább viszony Bourvilhoz kötötte, akivel olyan hatalmas közönségsiker aratott filmekben játszott együtt, mint Az ügyefogyott és az Egy kis kiruccanás. A rossz nyelvek szerint a feszültség oka a fizetésbeli különbség volt, továbbá hogy egyikük esetleg több időt töltött a vásznon, mint a másik.

1963 fordulópont volt életében, ekkor forgatta A saint-tropez-i csendőr című vígjátékot. A film óriási siker volt, olyannyira, hogy további öt rész is készült a szériából. Népszerűségét tovább növelte a Fantomas-filmek Juve felügyelője. Funes a színháztól sem távolodott el, nagyon népszerű volt az Oszkár című darab, amelynek főszerepét éveken keresztül játszotta.

A túl sok munka, a felfokozott élet miatt 1975-ben infarktust kapott, s huzamosabb pihenőre kényszerült. Felépülése után rögtön elfogadta Claude Zidi Szárnyát vagy a combját című filmjének főszerepét, mert érzelmesebb és árnyaltabb figurát formálhatott meg.

1980-ban régi álma teljesült, amikor eljátszotta A fösvény című Moliére-darab főszerepét, a várt siker azonban elmaradt. Funes még egyszer visszatért hát a jól bevált csendőr figurához, s 1982-ben elkészült a sorozat utolsó darabja, A csendőr és a csendőrlányok. Nem sokkal később, 1983. január 27-én Funes újabb infarktust kapott, de az orvosok ekkor már nem tudtak segíteni rajta.

Forrás: MTI