Megkezdődött a 39. Magyar Filmszemle; a megnyitó ünnepségen kitüntetéseket adtak át, majd filmrészleteket vetítettek a mustrán látható alkotásokból kedden este Budapesten, a Millenáris Teátrumban.

A film visszavonhatatlan alkotás, ugyanakkor a mozi két-három éven belül meg fog változni, ehhez alkalmazkodni kell - mondta a megnyitón Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kuratóriumának elnöke. "A kultúra olyan, mint a gyermeknevelés, azt csinálni kell (...), ezt nem lehet abbahagyni" - közölte, hozzáfűzve: ez egy állandó folyamat, a folyamatot pedig fenn kell tartani, működtetni.

A kuratóriumi elnök kitért arra: szerinte Brüsszelben nem akarják elfogadni a magyar filmtámogatási rendszert. Mint mondta, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elvárja, hogy a 2004-es mozgóképtörvény alapján a magyar politika támogassa a tárgyalásokat.

A magyar filmipar nem maradhat védtelen, tanácstalan - hangsúlyozta Grunwalsky Ferenc, a döntéshozóknak írt elektronikus leveléből idézve. Megemlítette azt is, hogy a közalapítvány tett javaslatot a kompromisszumra.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási szakállamtitkára azt hangsúlyozta: a 39. Magyar Filmszemle a hazai kulturális élet kiemelkedő eseménye, az alkotók, a közönség, a nemzetközi szaksajtó, az érdeklődők ünnepe. Az alkotókat arra biztatta, hogy használják ki a filmtörvény adta lehetőségeket.
Herendi Gábor, a szemletanács elnöke bemutatta a szemle legfőbb elismerését, az újonnan alapított Arany Orsó díjat, amely egy oszlopon álló, forgatható filmtekercs, rajta egy celluloid darabbal. Szólt arról, hogy az idén a közönségdíj mellett műfaji elismerést, Moziverzum díjat is adományoznak.

A nevezett alkotások között az idén volt olyan, amely sem a játékfilmek, sem a dokumentumfilmek kategóriájába nem sorolható, ez az új műfaj a kreatív dokumentumfilm - közölte a filmrendező.
Herendi Gábor az idei mustra újdonságait ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertesek névsorát csak a díjátadó gálán hozzák nyilvánosságra. Megemlítette azt is, hogy ebben az évben vidéken - Pápán, Algyőn, Esztergomban, Nyírbátorban, Szécsényben - is vetítették a filmszemlés alkotásokat. A köszöntők után a mustra versenyprogramjában szereplő játékfilmekből egy-egy perces ízelítőt vetítettek.

Az életműdíjat az idén B. Müller Magda fotóművész, filmfotós, Hildebrand István operatőr és Schubert Éva színművész, színházi rendező kapta. B. Müller Magda az elismerés átvételekor arról szólt, hogy az idén visszakapták a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatását, így a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény helyzete stabilizálódni fog. "Mindenki ott van egy dobozban és mindenki halhatatlan lesz" - tette hozzá. Schubert Éva azt mondta: "csendesen, derűsen kell végezni a munkát és ezt észreveszik". Hildebrand István betegsége miatt nem tudott megjelenni az ünnepségen.

Az életműdíjak átadását követően Várkonyi Zoltán tiszteletére emlékfilmet vetítettek, amelyben szakmabeliek szóltak a kétszeres Kossuth-díjas színészről, filmrendezőről. Mécs Károly színész felidézte, ő is Várkonyi Zoltán felfedezettje, a rendező volt az, aki "a pálya igen nehéz vasajtaját kinyitotta előtte".

A Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjat ebben az évben Gyulai Líviusz animációsfilm-készítőnek és Kósa Ferenc filmrendezőnek adományozták. Kósa Ferenc felszólalásában azt mondta, a díj kollégáit is megilleti, többek között Sára Sándor filmrendezőt, Koltai Lajos operatőrt, Csoóri Sándor írót, a színészek sokaságát, a zeneszerzőket. Rámutatott arra, a filmes szakma tudja, mit jelent együttműködni, felelősséggel dolgozni közösen. "Jó lenne, ha a politikusaink legalább ezt megtanulnák tőlünk" - jegyezte meg.

Árvai Jolán-díjban részesült Tréfás Imre fővilágosító, Csermely Ákos fesztiválszervező, Petrovszky Zoltán filmszerkesztő, Erdei István főproducer és Ormos Ferenc látványtechnikus. A 2002-ben alapított elismerést olyan filmkészítőknek ítélik oda, akik nem részesülhetnek művészeti díjban, de a filmalkotás során kiemelkedő munkát végeznek. (Árvai Jolán, a Fiatal Művészek Stúdiójának 2002-ben elhunyt alapító tagja számos sikeres magyar film producereként tevékenykedett.)
A nyitórendezvényen a filmes szakma tavaly elhunyt képviselőire fotómontázs vetítésével emlékeztek, majd bemutatták Cakó Ferenc Arc című animációs filmjét.

B. Müller Magda szerint az életműdíj elsősorban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény elismerését jelenti, amelyért 18 éve dolgozik. A fotóművész a megnyitó előtt az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: most úgy érzi, hogy a gyűjtemény "biztonságban van".
A szintén életműdíjjal kitüntetett Schubert Éva az elismerésről azt mondta: mindenre számított, csak erre nem. "Én soha nem voltam a remény embere" - közölte, hozzátéve, hogy mindig várakozásteljes állapotban van, így minden meglepi.

A színművész utalt arra, hogy egykori tanára, Várkonyi Zoltán azt jósolta neki: harmincéves korára minden díjat megkap majd. "De még Jászai-díjam se volt soha, mert a színházban engem a tűrt kategóriában kezeltek 1956 után" - fűzte hozzá.

Schubert Éva, aki a közelmúltban szerepet kapott Edelényi János Prima Primavera című filmjében, úgy fogalmazott: "az életműdíjban egy élet benne van".

A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett Gyulai Líviusz az MTI-nek azt mondta: "természetesen nagy meglepetés és jóleső érzés volt az elismerés, mert személyemben az animáció műfaját is megtisztelte a filmszakma, úgyhogy ez a műfajnak is szól". Hozzátette: igyekszik még több alkotást létrehozni, hasonló szellemben. A filmrendező terveiről annyit árult el, hogy jelenleg a "sztereotip őrangyalról" készít filmet, az alkotás várhatóan egy-másfél év múlva készül el.
A 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 103 alkotás - 18 játékfilm, 46 dokumentumfilm, 3 kreatív dokumentum játékfilm, 36 kísérleti- és kisjátékfilm, továbbá 13 tudományos ismeretterjesztő film - indul. A február 5-ig tartó filmes ünnepnek a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut mozi, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem mozi ad otthont.

Forrás: MTI