Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Egy titkos szoba

Egy titkos szoba

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 31.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Lajtha László vígoperája, A kék kalap keletkezéstörténetéről, esztétikai vonatkozásairól, zenetörténeti kapcsolódásairól szól Solymosi Tari Emőke "...magam titkos szobája" című kötete, amelyet szerdán mutattak be Budapesten, a Hagyományok Házában.

Az intézmény kiadásában megjelent mű Lajtha László zeneszerző vígoperájának keletkezéstörténetét dolgozza föl, de több ennél - hangsúlyozta a bemutatón Selmeczi György zeneszerző-karmester.
Véleménye szerint rendkívüli esemény a könyv megjelenése, mert A kék kalap még mindig nem része a magyar operajátszásnak. Selmeczi György elismerte, hogy elfogult a vígoperával kapcsolatban, hiszen az 1990-es ősbemutatót, a Magyar Rádió felvételét ő vezényelte, majd ugyancsak ő mutatta be a darabot 1998-ban a Kolozsvári Állami Magyar Operában és az ottani művészekkel hozta el a produkciót 1990-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválra.

Mivel belülről ismeri az operát, szakemberként azt állítja, hogy remekműről van szó, amely a világ bármelyik operaszínpadán, bármikor megállná a helyét. "Sérti az igazságérzetünket, hogy a mű nem része a magyar operajátszásnak, hiszen nem hevernek asztalfiókokban előadatlan alkotások" - jelentette ki.

A könyv szerzője azzal csatlakozott hozzá, hogy Lajtha László egész életműve sem nyerte el itthon azt a helyet, amit Bartók Béla jelölt ki számára, amikor azt írta még a 30-as években: "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk".

Lajtha László (1892-1963) nemcsak Bartók Béla népzenei gyűjtőmunkáját folytatta, hanem szuverén, Európában elismert komponista volt. A Kossuth-díjat ugyan átvette, de az azzal járó juttatást szétosztotta a kitelepítettek között. Londonban töltött egy évet, hogy a Gyilkosság a katedrálisban című könyből, T.S. Eliot drámájából készült film zenéjét komponálja, ám hazatérésekor, 1948-ban bezárult számára is a határ. Nem engedték ki az országból Párizsba sem, amikor a Francia Akadémia tagjai a halhatatlanok közé választották.

Ekkor, 1948-ban építette föl a "maga titkos szobáját", azaz kezdte írni Madariaga spanyol költő és diplomata librettójára A kék kalapot, amelynek a kompozíciós munkáját ugyan 1950-re befejezte, de a hangszereléssel szívinfarktus okozta váratlan haláláig, 1963-ig nem végzett.

Solymosi Tari Emőke a könyvbemutatón elmondta, hogy sok téves életrajzi adat kering Lajtháról, ezért, bár a kötet témája A kék kalap, életrajzi fejezettel indítja munkáját.

Selmeczi György hozzáfűzte: a 2006-os kolozsvári őszi fesztivált magától értetődően Bartók Béla, a 2007-es rendezvényt ugyanígy Kodály Zoltán emlékének szentelték. 2008-ra azt a célt tűzték ki, hogy három, Kolozsvárhoz valamilyen szállal kötődő zeneszerzőt állítanak a program középpontjába: Veress Sándort, Lajtha Lászlót, valamint Farkas Ferencet, aki A kék kalap hangszerelését befejezte.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház
  • Ideje van a fénynek – A Baltazár Színház és az Artus Stúdió közös előadása Ideje van a fénynek – A Baltazár Színház és az Artus Stúdió közös előadása
  • A Büszkeség és balítélet új színpadi változatát mutatják be a Vígszínházban A Büszkeség és balítélet új színpadi változatát mutatják be a Vígszínházban
  • Tomboló sikerrel tért vissza a musical-klasszikus a Vörösmarty Színház nagyszínpadára Tomboló sikerrel tért vissza a musical-klasszikus a Vörösmarty Színház nagyszínpadára
  • Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr957824132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard