Lajtha László vígoperája, A kék kalap keletkezéstörténetéről, esztétikai vonatkozásairól, zenetörténeti kapcsolódásairól szól Solymosi Tari Emőke "...magam titkos szobája" című kötete, amelyet szerdán mutattak be Budapesten, a Hagyományok Házában.

Az intézmény kiadásában megjelent mű Lajtha László zeneszerző vígoperájának keletkezéstörténetét dolgozza föl, de több ennél - hangsúlyozta a bemutatón Selmeczi György zeneszerző-karmester.
Véleménye szerint rendkívüli esemény a könyv megjelenése, mert A kék kalap még mindig nem része a magyar operajátszásnak. Selmeczi György elismerte, hogy elfogult a vígoperával kapcsolatban, hiszen az 1990-es ősbemutatót, a Magyar Rádió felvételét ő vezényelte, majd ugyancsak ő mutatta be a darabot 1998-ban a Kolozsvári Állami Magyar Operában és az ottani művészekkel hozta el a produkciót 1990-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválra.

Mivel belülről ismeri az operát, szakemberként azt állítja, hogy remekműről van szó, amely a világ bármelyik operaszínpadán, bármikor megállná a helyét. "Sérti az igazságérzetünket, hogy a mű nem része a magyar operajátszásnak, hiszen nem hevernek asztalfiókokban előadatlan alkotások" - jelentette ki.

A könyv szerzője azzal csatlakozott hozzá, hogy Lajtha László egész életműve sem nyerte el itthon azt a helyet, amit Bartók Béla jelölt ki számára, amikor azt írta még a 30-as években: "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk".

Lajtha László (1892-1963) nemcsak Bartók Béla népzenei gyűjtőmunkáját folytatta, hanem szuverén, Európában elismert komponista volt. A Kossuth-díjat ugyan átvette, de az azzal járó juttatást szétosztotta a kitelepítettek között. Londonban töltött egy évet, hogy a Gyilkosság a katedrálisban című könyből, T.S. Eliot drámájából készült film zenéjét komponálja, ám hazatérésekor, 1948-ban bezárult számára is a határ. Nem engedték ki az országból Párizsba sem, amikor a Francia Akadémia tagjai a halhatatlanok közé választották.

Ekkor, 1948-ban építette föl a "maga titkos szobáját", azaz kezdte írni Madariaga spanyol költő és diplomata librettójára A kék kalapot, amelynek a kompozíciós munkáját ugyan 1950-re befejezte, de a hangszereléssel szívinfarktus okozta váratlan haláláig, 1963-ig nem végzett.

Solymosi Tari Emőke a könyvbemutatón elmondta, hogy sok téves életrajzi adat kering Lajtháról, ezért, bár a kötet témája A kék kalap, életrajzi fejezettel indítja munkáját.

Selmeczi György hozzáfűzte: a 2006-os kolozsvári őszi fesztivált magától értetődően Bartók Béla, a 2007-es rendezvényt ugyanígy Kodály Zoltán emlékének szentelték. 2008-ra azt a célt tűzték ki, hogy három, Kolozsvárhoz valamilyen szállal kötődő zeneszerzőt állítanak a program középpontjába: Veress Sándort, Lajtha Lászlót, valamint Farkas Ferencet, aki A kék kalap hangszerelését befejezte.