Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Egy titkos szoba

Egy titkos szoba

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 01. 31.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Lajtha László vígoperája, A kék kalap keletkezéstörténetéről, esztétikai vonatkozásairól, zenetörténeti kapcsolódásairól szól Solymosi Tari Emőke "...magam titkos szobája" című kötete, amelyet szerdán mutattak be Budapesten, a Hagyományok Házában.

Az intézmény kiadásában megjelent mű Lajtha László zeneszerző vígoperájának keletkezéstörténetét dolgozza föl, de több ennél - hangsúlyozta a bemutatón Selmeczi György zeneszerző-karmester.
Véleménye szerint rendkívüli esemény a könyv megjelenése, mert A kék kalap még mindig nem része a magyar operajátszásnak. Selmeczi György elismerte, hogy elfogult a vígoperával kapcsolatban, hiszen az 1990-es ősbemutatót, a Magyar Rádió felvételét ő vezényelte, majd ugyancsak ő mutatta be a darabot 1998-ban a Kolozsvári Állami Magyar Operában és az ottani művészekkel hozta el a produkciót 1990-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválra.

Mivel belülről ismeri az operát, szakemberként azt állítja, hogy remekműről van szó, amely a világ bármelyik operaszínpadán, bármikor megállná a helyét. "Sérti az igazságérzetünket, hogy a mű nem része a magyar operajátszásnak, hiszen nem hevernek asztalfiókokban előadatlan alkotások" - jelentette ki.

A könyv szerzője azzal csatlakozott hozzá, hogy Lajtha László egész életműve sem nyerte el itthon azt a helyet, amit Bartók Béla jelölt ki számára, amikor azt írta még a 30-as években: "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk".

Lajtha László (1892-1963) nemcsak Bartók Béla népzenei gyűjtőmunkáját folytatta, hanem szuverén, Európában elismert komponista volt. A Kossuth-díjat ugyan átvette, de az azzal járó juttatást szétosztotta a kitelepítettek között. Londonban töltött egy évet, hogy a Gyilkosság a katedrálisban című könyből, T.S. Eliot drámájából készült film zenéjét komponálja, ám hazatérésekor, 1948-ban bezárult számára is a határ. Nem engedték ki az országból Párizsba sem, amikor a Francia Akadémia tagjai a halhatatlanok közé választották.

Ekkor, 1948-ban építette föl a "maga titkos szobáját", azaz kezdte írni Madariaga spanyol költő és diplomata librettójára A kék kalapot, amelynek a kompozíciós munkáját ugyan 1950-re befejezte, de a hangszereléssel szívinfarktus okozta váratlan haláláig, 1963-ig nem végzett.

Solymosi Tari Emőke a könyvbemutatón elmondta, hogy sok téves életrajzi adat kering Lajtháról, ezért, bár a kötet témája A kék kalap, életrajzi fejezettel indítja munkáját.

Selmeczi György hozzáfűzte: a 2006-os kolozsvári őszi fesztivált magától értetődően Bartók Béla, a 2007-es rendezvényt ugyanígy Kodály Zoltán emlékének szentelték. 2008-ra azt a célt tűzték ki, hogy három, Kolozsvárhoz valamilyen szállal kötődő zeneszerzőt állítanak a program középpontjába: Veress Sándort, Lajtha Lászlót, valamint Farkas Ferencet, aki A kék kalap hangszerelését befejezte.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr907824132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard