Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Bunbury, a férfiak mentőöve

Bunbury, a férfiak mentőöve

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 03. 13.
„Valahol a csillagok közt létezett”
2022-08-12 14:04:52

Baksa-Soós Jánost és a Kex koncertek hangulatát idézték meg az Ördögkatlan Fesztiválon. Beck Zolival, Cseh

Bemutatják Kalotaszeg kincseit
2022-08-11 13:44:49

Erdélyben és Csehországban is vendégszerepel a Duna Művészegyüttes. Kalotaszeg gazdag folklórkincsét

A jazzdob magyar mestere
2022-08-11 08:21:55

Bágyi Balázs zeneszerző és pedagógus, világszerte koncertezik zenekarával. Most egy online oktatási anyagot

Ingyenes koncerttel vár a Magyar Dal Napja
2022-08-11 07:58:04

Szeptember 11-én ritkán hallható darabokkal ünnepelnek a Pesti Vigadóban: Nagy Márta zongoraművész kortárs

további bejegyzések a szerzőtől »

A márciust a Radnóti Színház Oscar Wilde Bunbury című darabjával nyitotta Valló Péter rendezésében, Nádasdy Ádám 2002-es újrafordításában. A történet, mely Wilde számára 1895-ben meghozta a várt színházi sikert, az arisztokrácia kifigurázhatóságáról, némi éllel a polgárságnak szól, finoman parodizálva az akkori angliai társasági elit felszínességét, képmutatását.

A nagyvilági életet élő férfiak számára sokszor adódik kellemetlen, kínos kötelezettség, amelyből csak egy állandóan betegeskedő jó barát húzhat ki. Ez Bunbury, akire mindig lehet számítani. Persze nem lehet sokáig sumákolni, és a jól bevált vígjátéki dramaturgiához illően, minden kiderül. Kis konfliktus, kis happy end.

Polgári színház, polgári dráma, polgári játékstílus. A Radnóti Színház ismét nem okozott meglepetést, de a zsúfolásig telt felső középosztálybeli, magukat művészetértő és kultúrakedvelő nézőtér körében lelkes sikert aratott. Érdekes lehet, hogy mit akart valójában üzenni ezzel az előadással az egyik legstabilabb budapesti színház. Egy általános társadalmi jelenség, a felszínesség, melyet túl finoman mutat be, mélyebb átgondolás, kivetítés nélkül.

Valló Péter rendezésében semmi nem okoz váratlan katarzist, csak egy kellemes kedd esti szórakozási lehetőség, de többet várnánk tőle.

Valójában a dráma sem rejt magában rengeteg lehetőséget, szokványos cselekmény, „muszájhepiend”, de akkor minek tűzi műsorra a Radnóti?

A színpadkép, a kis színpadokon jól bevált tortacikk-forma (háromszög), mely a társadalom szeletét megmutatni vágyó darabot segíti elő. Rutinos, gyors, nyílt színi átdíszletezéssel vált helyszínt, a kellékesek és a színészek együtt dolgoznak a közös célért. A díszletkép átlagos, polgári, meleg sárga fénnyel. A jelmez, a jelenlegi polgárság ízlésének és sztereotípiáinak megfelelően korhű.

A színészi játékban sincs semmi kiemelkedő. Kivétel Csomós Mari, aki végig tökéletes fegyelemmel, szerepéből nem kiesve, a záró mondatot nem elnevetgélve (mint Csányi Sándor) tartja Lady Bracknell bárónő figuráját, aki követi és diktálja a divatot a felsőbb körökben.

A lányok kedvence, Magyarország egyik legszexisebb színésze, Csányi Sándor, Jack Worthing-et, álnéven Szilárdot, a származásában a darab végéig bizonytalan, ám saját magában szilárdan hívő vidéki békebírót alakította, helyenként hadarva, nevetgélve. Ő jól mulatott saját helyzetkomikumain, a nézők kevésbé.

Debreczeny Csaba, a vagyontalan nemes, a tőle megszokott színészi rutinnal alakította a szerelmes ifjút.

A rendezés érdeme egy apró ám következetes jellemábrázolási mód (az étkezési szokásaik egyedi rituáléja), mely szerethetővé, emberivé és egyben nevetségessé teszi a két látszólag ellentétes karaktert.

A fiatal lányok, alakítása kissé feledhető, cukorka-zöld és rózsaszín ruhában édesen pasztellek voltak.

Az előadás szórakoztató (próbál lenni), ha tudja, mire vállalkozik az ember, még élvezheti is, de helyenként lendületét veszti, és a mindössze fél 10-ig tartó előadást, több mint három órának érezheti a művelődni vágyó naív néző.

Mindezek ellenére, ha visszautaznánk a 19. századba, polgári és arisztokrata körökben pazar időtöltést ígérne, a szokásos kellemes vacsora utáni lehetőleg szórakoztató színházlátogatás, melyre a Bunbury tökéletesen megfelelne.

Csak kár, hogy a 21. században élünk…

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Nekik jutalom velünk lenni Nekik jutalom velünk lenni
  • Bajba került a hiánypótló fesztivál Bajba került a hiánypótló fesztivál
  • Színpadra áll Zsótér Sándor Színpadra áll Zsótér Sándor
  • Itt a leghosszabb előadás! Itt a leghosszabb előadás!
  • Nagyon király a Farmerkirály! Nagyon király a Farmerkirály!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr827824996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard