Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nincs bocsánat a világ megváltoztatójának

Nincs bocsánat a világ megváltoztatójának

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 03. 16.
Film készült a legendás magyar hegymászóról
2022-05-27 14:31:51

A megtörtént eseményeken alapuló film ősszel kerül a mozikba. Erőss Zsolt 2002. május 25-én, 10.30-kor

Itt a várva-várt Esterházy koncertsorozat
2022-05-26 07:19:06

Újra nagy nevek érkeznek Kismartonba, május végétől decemberig tartanak a komolyzenei rendezvények a

Meseszép ékszerek pergamenből
2022-05-25 16:33:47

Király Fanni ötvösművész, ékszertervező kísérleti ékszerkollekciókat tervez és ezen keresztül vizsgálja

Budapestre érkezik a világhírű portugál énekesnő
2022-05-25 10:55:56

Június 3-án a legendás Madredeus zenekarból már ismert Beatriz Nunez vezet be a fado balladák világába

további bejegyzések a szerzőtől »

Federico Lombardi szentszéki szóvivő cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a pápa Luther Márton rehabilitációját tervezi. A Corriere della Sera olasz napilap vasárnapi számában nyilatkozó Lombardi megerősítette: az erre vonatkozó spekulációk minden alapot nélkülöznek.

A hírt - amely alaptalannak bizonyult - nemrég a londoni Times és a Financial Times vatikáni forrásokra hivatkozva röppentette fel. Eszerint XVI. Benedek pápa szeptemberben nyilatkozatot fogalmaz meg, amelyben kijelenti, hogy Luther nem volt eretnek, és az egyházszakadás nem állt szándékában, csupán az volt a célja, hogy megtisztítsa az egyházat a visszásságoktól.

Luther Ágoston-rendi szerzetesként lett a wittenbergi egyetem biblikus tanára. Többször is prédikált a korában általánossá vált, a bűnöket pénzért megváltó búcsúcédulák kereskedelme ellen, 1517. október 31-én pedig – miután elolvasta egy búcsúcédula instrukcióját – írt egy levelet egyházi feletteseinek, abban reménykedve, hogy megszüntetik a nézeteltéréseket és visszaéléseket. A levélhez csatolta 95 tételét is, melyeket disputája alapjául szánt. A szöveg kinyomtatása után a németek pattanásig feszül reformvágya és az épp akkor történt mainzi búcsúpénzbotrány miatt pápaellenes mozgalmat robbantott ki.

Luther tételeit püspökein kívül néhány barátjának is elküldte. A püspökök reakciója lassú volt és óvatos. Először a pápát értesítették a "lázadásról", majd Luther feletteseit kérték meg, hogy csillapítsák le őt.

Luther vitairata 1517 végére nyomtatásban is megjelent Lipcsében, Nürnbergben és Baselben egyaránt. Egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek vele, de a római kúria teljes egészében elutasította a tételeket. Többen azt követelték, hogy Luthert küldjék máglyára.

A szerzetes az egyre növekvô nyomás miatt kénytelen volt tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni. 1518-ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni. Ennek bizonyítása érdekében 1519-ben kijelentette, hogy a pápa az egyház feje, az elindított lavinát azonban már nem lehetett megállítani.

A pápai kúria 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával. Az állandó támadások miatt a szerzetes kénytelen volt vallási nézeteit önálló teológiává alakítani. 1520-21-es három nagy reformátori írásával (A német nemzet keresztény nemességéhez, Az egyház babiloni fogságáról és A keresztény ember szabadságáról) teljesen elhatárolódott Rómától. 1520-ban ismét elindították ellene az eretnekpert. Ennek csúcspontja 1520. június 15-én érkezett el, amikor is átokkal fenyegették meg, amennyiben tanításait nem vonja vissza.

Luther erre tüntetőleg reagált: 1520. december 10-én elégeti a pápai kiátkozóbullát ("Exurge Domine"), az egyházi törvénykönyvet és ellenfelei könyveit. Az elégetés közben halkan néhány latin szót mormolt, állítólag ezeket: "Mivel megzavartad Isten igazságát, pusztítson el az örökös tűz.” E cselekedete végleges és visszavonhatatlan szakítás volt Rómával. A pápa 1521. január 3-án kimondta Lutherre az egyházi átkot.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Emlékek a házból - Út az iskolába II. rész Emlékek a házból - Út az iskolába II. rész
  • Pál apostol levelei  – tisztán és egyszerűen Pál apostol levelei – tisztán és egyszerűen
  • Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako! Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
  • Lenyűgöző magyar design – üvegből! Lenyűgöző magyar design – üvegből!
  • Hatalmas piknik lesz Visegrádon Hatalmas piknik lesz Visegrádon

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr167825050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard