A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kedden és szerdán este érdekes egyházzenei koncertek hallhatók a budavári Mátyás-templomban. Kedden a Szent Efrém Férfikar, szerdán a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus énekel.
A Szent Efrém Férfikar hangversenye e napot sajátos módon, a két ünnep háromféle liturgikus és paraliturgikus forrásból való összevegyítésével, a keresztény hitvallásból kialakított tematika alapján rendezi négytételes egységbe: a fogantatástól a feltámadásig. A gregorián és sprituálé dallamok mellett felcsendülnek Rahmanyinov, Bortnyanszkij és Jekimov liturgikus kompozíciói.
A Szent Efrém Férfikar 2002-ben alakult, az egyik első nagy bizánci himnuszköltő, Szent Efrém (306-373) nevét véve föl, akit már életében a "Szentlélek hárfája" névvel illettek. 16 tagja a bizánci liturgikus zenét szerető hivatásos énekes, részben görög katolikusok. Fő céljuk az, hogy a magyarországi és a kelet-európai bizánci rítusú egyházak zenei kincseit autentikus módon szólaltassák meg.
Szerdán Szent Cecília alakjához fűződő zeneművek, Purcell Ódája Szent Cecília napjára és Gounod Miséje szólal meg a Mátyás-templomban, a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus tolmácsolásában.
Henry Purcell 1683 és 1694 között mintegy öt művet komponált a Cecília alakjához kapcsolódó ünnepségekre. A legutolsót, amely 1692-ben keletkezett, a Purcell-kutatók egyöntetűen a legjobbnak ítélik - ez hangzik el.
Cecília a harmadik század római szentje, aki hitéért férjével és annak testvérével együtt szenvedett vértanúhalált. A zene védőszentjeként csak később, a középkor vége óta tisztelik.
Angliában a XVII. század végén kezdték szervezett, zenei előadással egybekötött módon megünnepelni Szent Cecília emléknapját. Purcell idejében a koncerteken London legkiválóbb zenészei működtek közre: a Szent Pál katedrális, a Westminster apátság és a Királyi Kápolna egyesített kórusa énekelt, de az énekes szólisták és a hangszerjátékosok is a legjobb színházi együttesekből vagy a királyi zenekar tagjai közül kerültek ki.
Gounod Szent Cecília Miséjét 1855-ben mutatták be. A francia zeneszerző tudatosan él művében archaikus stílusfordulatokkal, a szólamvezetésben Palestrina nyomdokain halad. Gounod első nagyszabású egyházzenei művének premierje után volt olyan kritikus, aki Gounod-t egyenesen az egyházi zene mesterének nevezte.
