Megkezdték az egykori Divatcsarnok, a volt Párizsi Nagy Áruház
Lotz - termének rekonstrukcióját. Az Andrássy úti épület, melyre állítólag a francia LaFayette áruházlánc is szemet vetett, jelenleg "kivitelezés" alatt áll, a tervek szerint a munkát novemberig befejezik. Tiba János építésszel beszélgettünk a Divatcsarnok jelenéről.
Az Andrássy út mindig is patináns üzleteiről és vendéglátó helyeiről volt híres. Az egykori Párizsi Nagy Áruház, később Divatcsarnok a főváros első általános áruháza, melynek tetején tetőterasz és korcsolyapálya várta a vendégeket. Az áruház azonban leégett, helyébe pedig egy új áruház épült.
Az épület sokáig elhagyatottan, zárva állt, és ez alatt az állapota is romlott, jövője pedig kérdésessé vált. Mi volt ennek az oka?
A Divatcsarnok nagyon vonzó a luxusmárkákat kínáló cégek számára, már csak azért is, mert a világörökség részét képező Andrássy út elejére bár nehézkesen, de betelepülni látszanak a világvárosokban hódító, legfelső kategóriát kínáló kereskedelmi hálózatok. Az úton megjelent már a Zegna és Louis Vuitton (LV), hamarosan nyit a Gucci, és jönne a Chanel, illetve a Dior is. Ingatlanpiaci pletykák szerint a Divatcsarnok iránt korábban az angol Burberry is érdeklődött, ám azóta nyitás közeli állapotba hozta üzletét a LV. A párizsi Lafayette mára a világ legnagyobb forgalmú áruházláncai közé került. Az áruházban olyan ünnepelt divattervezők márkáit vásárolhatják meg a vevők, mint a Prada, a Lacroix, a Versace, a Ralph Lauren, a Jimmy Choo, az Agnés B. és a Dolce & Gabbana.
Ezt követően nagyon hosszú évekig tényleg csak állagromlás volt tapasztalható. Senki nem foglalkozott karbantartással, senki nem foglalkozott az épület fenntartásával. Időközben nagyon sok, az épület újrahasznosítását célzó próbálkozásra került sor, a sajtóban is többször megjelentek hírek a Párizsi Nagy Áruház leendő sorsával kapcsolatosan... Mi például már korábban is vizsgáltuk francia, illetve amerikai befektetők számára. Volt ez közép-európai kulturális centrumnak szánt épület, sokan szerettek volna itt építészmúzeumot látni, illetve egy időben, 2004-ben tárgyaltak arról is, hogy egy világhírű műgyűjtemény kapjon itt helyet.
Akkor olyan koncepció készült, amely jelentős szerkezeti beavatkozást kívánt volna meg a mozgólépcsőt illetően. A Műemlékvédelmi Tervtanács azonban úgy ítélte meg, az épület szerkezete védendő, így nem engedélyezték a munkálatokat. Áruház mozgólépcső nélkül viszont egészen egyszerűen lehetetlen elképzelés- ezért kényszerültünk átgondolni a funkciókat: Jelen pillanatban az év végi átadásra a földszint és az első emelet kereskedelmi célú létesítményként üzemel majd az épületben, a felsőbb szinteken pedig irodákat fogunk kialakítani.
Az Orco Property Groupnak Budapesten a Párizsi Nagy Áruház felújítása mellett több más nagy beruházása is van. A társaság 2005 decemberében 70 millió euróért öt nagy értékű ingatlant vásárolt meg. Ekkor került a cégcsoport tulajdonába, egyebek közt a Vörösmarty téri tőzsdeépület és a Szervita téri parkolóház is. Az Andrássy úti Avenue Gardens elnevezésű ingatlan kialakítása is az ORCO-hoz fűződik.
A részvénytársaság részvényeit az Euronext, a Prágai Tőzsde, a Budapesti Értéktőzsde, valamint a Varsói Értéktőzsde jegyzi. Az ex-Divatcsarnok épülete várhatóan 2008 második felében nyitja meg újra kapuit a nyilvánosság előtt. A tulajdonos 5425 négyzetméter bérbeadható összterületen kínál üzlet - és irodahelyiségeket.
Egy műemlék átalakítása, áttervezése mindig kötöttségekkel jár, és elsősorban nem a megbízói kötöttségek határozzák meg egy tervezés menetét, hanem az eredeti műemlék valós értékei, illetve a Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai. Egy új építésű épületnél ez a kötöttség nyilván sokkal nagyobb szabadságot ad mind az építésznek, mind pedig a beruházónak ahhoz, hogy flexibilisen tudja használni az épületet.
Itt kötöttek a terek, nem tudunk hozzányúlni a szerkezethez, megvannak azok az értékek, melyeket mindenféleképpen meg kell tartani. Sőt, tulajdonképpen ki kell emelnünk, alá kell támasztanunk ezeket. Nagyon sok támogatást kaptunk az ORCO-tól, és nagyon sok kérdésben tulajdonképpen szabad kezünk van a design tekintetében, egészen addig, amíg a design alá tudja támasztani a befektető üzleti céljait.
A kor sajátosságait mennyire viszi tovább a design, mennyire tud hű maradni ahhoz a stílushoz, ha hű akar egyáltalán maradni? Vagy mennyiben változtatott a stílusán a tervező?
A Lotz terem freskóit Lotz Károly és Feszty Árpád festette, a felújítás után bárki megcsodálhatja majd. Lotz Károly a 19. század második felének egyik legismertebb magyar mestere. Falképei a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. A Párizsi Áruház freskóját 1885-ben készítette el. Feszty Árpád népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.
Ezt a feladatot az is izgalmassá teszi, hogy van egy 19. század végéről származó épületrész, a Lotz-terem, illetve az alatta lévő "csonka teremnek" becézett nagy terem.
Emellett adott a 20. század elejéről származó vasbetonvázas épületszerkezet, mely tulajdonképpen a Párizsi Nagy Áruház eredeti szerkezete. Ezen végeztek el 1963-64-ben egy nagyságrendileg komoly átalakítást, ami nagyon sokat elvett az eredeti épület értékeiből. Amit hozzáteszünk, az tulajdonképpen úgy válik 21. századi építészetté, hogy a 20. századi ipari szecesszió, illetve a 19. század végi neoreneszánsz építészet átértelmezéséből születik egy kortárs nyelvezet. E három stílus ötvözete adja a Divatcsarnok, illetve a Párizsi Nagy Áruháznak valós építészetét.
