Andrzej Wajda Katyn című filmjében a hazugságra helyezte a hangsúlyt: hogy lehet a történelmet hazudni, hogy lehet hazugságot táplálni egy népbe, a gondolatba - hangsúlyozta Mészáros Márta rendező a budapesti Terror Háza Múzeumban, ahol csütörtökön mutatták be a világhírű lengyel rendezőnek az 1940-es katyni mészárlást feldolgozó filmjét.

Mészáros Márta rámutatott arra, hogy a film tanulságos lehet a magyar filmkészítők számára is, megtanulhatják, hogy kell történelmi témákhoz nyúlni. De, mint mondta, a magyar fiatalokra is hatással lehet a lengyelek gondolkodásmódja, érzelmi töltése, hozzáállása a történelemhez, hazaszeretethez, néphez. Kitért arra is, hogy Wajda nagyon nehezen alkotta meg művét, valószínűleg azért, mert édesapját is Katynban végezték ki, így nehezen birkózott meg a "családi örökséggel".

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a katyni mészárlásról szólva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedek alatt mennyi hazugság jelent meg a tragédiáról. "A hazugságok megmérgezik a lelket és nem engednek utat a gyásznak" - vélekedett a főigazgató, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az elhazudott emlékezetek sokáig mérgezték a lengyel társadalmat és nyomasztották a világ lelkiismeretét, hiszen számos nagyhatalom asszisztált ehhez a hazugsághoz évtizedeken keresztül.

Katyn olyan ikonjává vált a totális diktatúráknak, mint Auschwitz - fűzte hozzá.
Cselényi László, a Duna Televízió elnöke a lengyel-magyar barátságról szólva megemlítette, hogy a közszolgálati televízió hosszú ideje szeretné "meggyógyítani" ezt a kapcsolatot. Példaként említette, hogy ezért rendezett a Duna Televízió lengyel hetet vagy tartott lengyel-magyar közös misét.

A 81 éves Andrzej Wajda Katyn című történelmi drámája egyike annak az öt filmnek, melyet a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda alkotása a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több tízezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban, és a szovjetek elleni náci propagandában használták fel. Később a Szovjetunió évtizedeken át azt állította, hogy a németek követték el a mészárlást.
A drámában szinte végig néma csend van, zenei aláfestés sincs. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad: egyesével lövik tarkón őket.

A film férfi főhősét, Andrzejt Artur Zmijewsky, női főszereplőjét, Annát pedig Maja Ostaszewska alakítja. A forgatókönyvet Andrzej Wajda mellett Andrzej Mularczyk, Przemyslaw Nowakowski, Wladyslaw Pasikowski írta, az operatőr Pawel Edelman, a zeneszerző Krzystof Penderecki volt.