Az egyik leghíresebb magyar uralkodó ellentmondásoktól sem mentes alakja rajzolódik ki abban a kötetben, amelybe Mátyás király kortársainak a róla vagy hozzá szóló feljegyzéseit, verseit, leveleit gyűjtötték össze. Az Animus regis - Mátyás király a kortársak szemével című kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozza.
A színes albumba összeválogatott érdekességek között helyet kapott Galeotto Marzio írása, amelyben az uralkodó fia, Corvin János számára írta össze Mátyás király érdekes cselekedeteit és mondásait.Olvasható Regiomonatus königsbergi asztrológus írása a Halak jegyről, mivel feltételezhető, hogy Mátyás február 23-án, a Halak jegyében született. A könyv részét képezik azok a tanácsok is, amelyeket Mátyás a szüzességről és a házasélet tisztaságáról egy udvari lakoma során sorolt felsége, Beatrix és az asztaltársaság okulására.
Antonio Bonfini humanista történetíró "Ez idő tájt az irigyek mesterkedése" című írását, valamint Janus Pannonius költő Mátyásról, többek között királlyá koronázásáról írt verseit is a kötetbe válogatta Komlóssy Gyöngyi szerkesztő.
Mátyás sodró stílusáról és pengeéles logikájáról több levél is tanúskodik - hangsúlyozta Komlóssy Gyöngyi, hozzátéve, hogy bekerült az albumba az a levél is, amelyet a kancellár, Vitéz János írt a király nevében 1463-ban Jajca ostromáról II. Pius pápának.
A Banga Ferenc és Szemethy Imre által gazdagon és színesen illusztrált mintegy kétszáz oldalas kötetben a szerkesztő összegyűjtötte azokat az írásokat, amelyekben a kortársak, híres humanisták megörökítették Mátyás király alakját és tetteit, és amelyeknek köszönhetően az utókor elméleteket és színes történeteket szőtt alakja köré.
Az érdekes és olvasmányos részeket tartalmazó kötetben az eredetileg latinul született írások fordításait változtatás nélkül közlik, szinte minden esetben meghagyták a nevek eredeti helyesírását és a dátumok jelölését is.
A cím nélküli, hosszabb-rövidebb történetek végigkísérik Hunyadi Mátyás életét, családjának eredettörténetétől egészen haláláig, s a róla alkotott ítéletekig. A kötetből kiderül: helyzetüktől, vérmérsékletüktől és politikai meggyőződésüktől függően sokan és sokféleképpen látták a királyt, így aztán más és más tulajdonságait domborították ki - mutatott rá a szerkesztő.
"Nehéz elképzelni, hogy mit érezhetett egy Földközi-tenger partján felnőtt királykisasszony a jeges Duna láttán, s mit a hadvezér, amikor az ellenség hullái fölött dorbézolva, szájában egy törökkel ropta a táncot a győzelem éjszakáján. Nem tudjuk, milyen kínok között élhetett az, akinek testéből a nyílvesszőt nem tudták kioperálni, s hogy lehetett három napig egyfolytában lakomázni, s közben tárgyalni és tárgyalni Európa különböző vidékeiről érkező követekkel, hogy egy világbirodalom terjeszkedésének gátat lehessen szabni" - írta Komlóssy Gyöngyi a kötet előszavában.