Idén a „létező reneszánsz” volt a központi témája a műemlékvédelem nemzetközi világnapjának hazánkban. Pénteken került sor a miniszteri kitüntetések és elismerések átadására: a Forster- és Schönvisner-díj, emlékérmek, az ICOMOS-díjak és az ICOMOS citromdíjai, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dercsényi-sajtódíja találtak gazdára.

A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjat adott át a szegedi főpályaudvar épületének körültekintő helyreállításért; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti kampuszán található Gólyavár korszerűen megvalósított helyreállításáért, az eredeti építészeti koncepció és az épületrészletek gondos megőrzéséért; valamint a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa-ház eddig helyreállított részeinek műemlékvédelmi szempontból gondos, szakszerű előkészítéséért és helyreállításáért.

Citrom-díjjal jutalmazták a Sopron, Hátsókapu 1. számú házat a félbehagyott műemléki helyreállításért és a folyamatos állagromlásért. 


Az ICOMOS Citrom-díját a kőszegi Posztógyár hajdani épülete is megkapta. 

Az indoklás szerint a tartós elhanyagolás után a védett épületet engedély nélkül elbontatták. 

A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kapott Ágostházi László építészmérnök az épített örökségemlékek megőrzése érdekében kifejtett öt évtizedes munkásságáért. 

Ugyanezt az elismerést vehette át Lángi József restaurátor kutató-restaurátori, publikációs tevékenységéért; valamint Örsi Károly táj- és kertépítész a történeti kertek megóvása és helyreállítása terén kifejtett több évtizedes, meghatározó jelentőségű munkásságáért. 

Forster Gyula-emlékéremmel tüntették ki Diószegi Lászlót, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatóját a határon túli magyar műemlékek védelme érdekében tett munkásságáért. 

Emlékérmet kapott Erdélyi Géza református püspök a felvidéki református egyház tulajdonában lévő műemlékek megóvásáért, Gudor Botond magyarigeni református lelkész a dél-erdélyi szórványvidék pusztuló magyar emlékeinek megőrzéséért, Pálos Frigyes perjel őrkanonok a váci egyházmegye műemlékeinek helyreállításában vállalt több évtizedes szerepéért, Sipos László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész-helyettes kiemelkedő publikációs tevékenységéért, valamint Szmodits Julia építészmérnök, az Ybl Miklós Alapítvány elnöke a műemlékvédelem ügyét szolgáló önzetlen munkájáért.

A régészeti örökség megóvásáért Schönvisner István-díjjal ismerték el Kovács László régész nemzetközi jelentőségű kutatói és publikációs tevékenységét, valamint Tomka Péter régész nemzetközi szintű tudományos munkásságát. 

Schönvisner István-emlékérmet vehetett át Komáromi Gábor, a vésztő-mágori kiállítóhely vezetője a Csolt-Monostor középkori romkert felújítása, a történelmi kiállítóhely kialakítása érdekében végzett munkájáért; 

Regős József környezetvédelmi asszisztens, barlangkutató és Székely Kinga barlangkutató a barlangokban található régészeti örökség megőrzése érdekében végzett tevékenységéért, Wierdl Zsuzsanna festő- és falkép-restaurátor művész a hiteles helyreállítást szolgáló, magas szakmai igényességgel végzett falkép-restaurátori munkásságáért kapt meg az elismerést.

Az ünnepségen adták át a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet Gabriel Silagi történésznek, a középkori latin filológia doktorának, aki 2000 óta szervez hospitációs programokat közép-európai, köztük magyar műemlékvédelmi szakemberek, könyvtárosok levéltárosok, és muzeológusok számára Bajorországban. 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dercsényi Dezső-sajtódíjában részesült Tölgyesi Gábor, a Magyar Nemzet című napilap munkatársa az örökségvédelem társadalmi megismerését szolgáló munkásságáért.

Vasárnap megtekinthető a 400 éves terem 

Székesfehérvár is elismerésben részesült: a város megkapta a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes rekonstrukciójáért az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elismerését. A plakettet és az érmeket a barokk-rokokó épületegyüttes megmentésével érdemelte ki.
 

A XVIII. századi épület húsz éve lakatlanul állt. Az épületegyüttes első ütemét európai uniós pályázaton nyert 600 millió forintos támogatással 2006-ban felújították, az idén pedig a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (Norvég Alap) támogatásával megkezdték, s júliusban befejezik a második ütem rekonstrukcióját, amelyhez 710 millió forintot nyert a város.

A rekonstrukció során az első ütemben helyreállított épületben egyebek között  freskókkal díszített termet is sikerült restaurálni, a második szárnyban pedig üvegpadló alatt a 400 éves falmaradványok maradtak meg az utókor számára.
 
Az önkormányzat már tervezi az épületegyüttes harmadik szárnyának a rekonstrukcióját is, a közelmúltban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében, ugyancsak pályázati pénzből 2009- 2010-ben szeretné elvégezni a rekonstrukcióját. 

A műemléki világnap alkalmából vasárnap megnyitják a látogatók előtt a már helyreállított épületrészt, s lehetővé teszik, hogy idegenvezetővel végigjárják az érdeklődők.

A műemléki világnapon az érdeklődők számára ugyanígy nyitva állt a fertődi Esterházy-kastély, a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi és Idrisz baba türbéje, az ozorai várkastély, a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély, a fáji Fáy-kastély, a fertőrákosi püspöki palota, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, Majkon a volt kamalduli remeteség, a péceli Ráday-kastély, a szegvári volt vármegyeháza és a tuzséri Lónyay-kastély.

Hazai helyzet

12 ezer hazai műemlék 8-10 százaléka szorul sürgős felújításra. Mivel azonban a hazai költségvetési források általában nem igazán kielégítőek, az európai uniós pályázatok jelenthetik a megoldást: a projekteken keresztül elérhető forrásmennyiség révén a következő 4-5 évben már láthatóak lesznek az eredmények is 

Persze kisebb-nagyobb léptekkel már most is megtörténnek bizonyos műemléki felújítások, mint például a Gellért- Fürdő első, 1,5 milliárd forintos üteme, a termálrészlegek korszerűsítése. 
Ehhez a főváros 570 millió forinttal járult hozzá, a többi pénzt pályázaton nyerték el. 


A Gellért, a Lukács és a Széchenyi fürdő műemléki felújítására összesen 3,5 milliárd forintot költöttek az utóbbi években. 

Az idén pedig megkezdődhet a gyulafehérvári székesegyház Lázói János által 1512-ben építtetett kápolnájának felújítása, és ennek az évnek a feladata Mátyás király kolozsvári lovas szobrának helyreállítása is. 

Sőt, nagy valószínűséggel Mátyás király egykori kolozsvári szülőházában az év végén emlékszoba is nyílik.

A szomorú ellenpélda 

Sajnos egyre több és egyre nagyobb parkolóházak épülnek Budapesten. Ezen megoldás nyilvánvalóan segít a budapesti közlekedési kultúra javításában, nem segít viszont a műemlékvédelemben. 

„A budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére”- így fogalmazott Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese az MTI-nek.


A kompromisszumot Fejérdy szerint nem pénzügyi okokra alapozva, hanem "forgalomtechnikai szempontok" miatt kellett megkötni. 

Bár Fejérdy elmondása szerint a fal alapozási részének és egy kis felmenő szakaszának elbontása a világörökségi értékre nem jelent veszélyt, a régészek mégis nehezményezik a Budvári Palota XV. Század falszakaszának bontását (és egy laikus számára is kérdéses, hogyan nem jelent világörökségi értékére veszélyt a XV. századi épület lebontása). 

Hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, az építkezés során egy nagy kiterjedésű középkori fal restaurált szakasza lesz látható a garázsban.
A terület ugyanis régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi. 

A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában.