Karafiáth Orsolya két verseskönyv után A Maffia-klub címmel regénnyel állt a nyilvánosság elé. Ha az irodalom bűnös tevékenység, akkor a fiatal írónőnek van köze bűnhöz, viszont már sokszor bebizonyosodott, hogy az írás inkább ártatlan játék, mely vérre megy. Minderről április 26-án, szombaton, 13 órakor meggyőződhetünk a Millenárison, ahol Karafiáth Orsolya performance-szal kedveskedik rajongóinak, utána pedig dedikál, ahogy kell.
Az első könyvem előtt már nagyon sokat publikáltam, így kétszáz versből kellett kiválasztani azt az ötvenvalahányat melyek végül kötetben is megjelent. Ez bizonyára azért alakult így, mert nagyon nem vagyok biztos magamban. Persze, rajongok mindenért, amit csinálok, de aztán eltelik egy kis idő, és jönnek a kételyeim…Kell idő, hogy szelektálni tudjak. Kijavítani nem szoktam azokat a verseket, melyeket elrontottam, inkább írok újabbakat. Nekem átlagban legalább négy évig tart, míg kiválogatom, hogy mi kerüljön a következő könyvembe.
Rockzenekarok szokták mondani, hogy felvettünk az új lemezhez negyven számot, de csak tízet tettünk az albumra… Te viszont a kimaradt „számokat” nem tudod maxikra, B-oldalakra feltenni… Mi lesz a sorsuk ezeknek a szövegeknek?
Publikálom őket… és remélem az olvasóim nem gyűjtik össze, mert hát aztán azért nem kerülnek könyvbe, mert utólag kiderült, hogy rosszak… Ha halálom után megjelenne egy összegyűjtött versek, ahhoz nem adnám a nevemet… Mikor elküldöm egy lapnak, még azt gondolom, hogy az egyik legjobb versemet adtam postára, aztán néhány hónap múlva, vagy néhány év múlva kiderülhet, hogy nem volt olyan jó az adott szöveg…. Elszomorodtam, mert most, hogy újra kiadja az Ulpius a Café X-et, átolvastam az anyagot, és már abból is kiszednék legalább tíz verset…
Mivel kereskedelmileg sikeresek a könyveid, a kiadód nyilván próbált presszionálni, hogy szerkessz össze még néhány kötetet…
Békén hagynak. Megmondtam nekik előre, hogy engem sürgetni nem lehet. A regényre is 2004-ben kötöttük meg a szerződést, és úgy volt, hogy még abban az évben megjelenik. Azóta már eltelt négy év…
A Maffia-klub több könyv fragmentuma?
Három alapszövegem volt, melyekből végül összeállt a regény. Tegnap délután kaptam meg, elolvastam éjszaka, és már most húznék belőle….A próza ebből a szempontból szörnyűbb, mint a vers. Nem is fogok több prózát írni.
Mi volt a prózaírás kellemetlen tapasztalata?
Nyúlik minden, aztán a végén megutáltam a szereplőimet, akik addig a legjobb barátnőim voltak. Nem emberileg, csak szövegként, persze… Mindig diktafonoztam, a naplóikat használtam, sőt a kész regényeiket is. A végén meguntam, megutáltam az egész bagázst.
Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy lecsengett a hedonista, botrányhős korszakod. Aztán jöttek Marjai merész fotói… Nálad hullámzó, hogy mikor vagy éppen exibicionista periódusodban?
Ha sok hülyeséget csinálok, egy idő után elfáradok. De aztán nem tudok sokáig nyugton lenni. Mivel időm temérdek van, jut idő a hülyeségre is. Embereket mostanában nem tréfálok meg, de már gyűlnek az ötletek…
Sokféle partin, sokféle tévéstúdióban megfordultál már, számos celebritást ismertél meg. Vonz, elriaszt, vagy éppen közömbös számodra az irodalom világánál lényegesen harsányabb celebuniverzum?
Nagyon egyszerű a válaszom: csak a pénzük vonz. De valójában ez a világ se nem vonz, se nem taszít. Nekem mindenütt ott a helyem. Az utolsó kocsmáktól a legelitebb fogadásokig. Szeretek egy szál farmerben lófrálni és hátizsákkal elmenni sátorozni, de jól érzem magam egy berlini fogadáson is.
Verseid jórészt dalszerű jambikus sorokból állnak. Várható-e valamikor egy poétikai fordulat, amikor is több lesz a bölcseleti tónus a szövegeidben?
Nem… Azért én egy pályán mozgok. A témám jórészt a szerelem, és ugyebár csak ebben a dalformában tudok gondolkodni… A következő verseskönyvem azért némiképp más lesz. Abban jósversek lesznek, melyeket a cigánykártya ihletett. A borítóját szintén Filó Vera tervezi majd, és 2009-re szeretném megjelentetni.
És mit jósolsz: sikeres lesz A Maffia-Klub? Mit gondolsz, mit fogsz csinálni egy év múlva?
A könyvtől nagyon félek, nem tudom, milyen lesz a fogadtatása. Ez az első prózakötetem, könnyed a nyelvezete, mint Christie Öt kismalacában a nők… Vagy rájönnek, hogy ez egy stílusparódia, vagy azt gondolják, hogy meghülyültem.
Mit kell tudnunk a könyv kísérőajándékaként elkészült CD-ről?
A Maffia-Klub című film zenéje – ez a címe. Kurva jó a lemez – sokkal kevesebb rajta a fogás, mint a könyvön, de hát a CD-t nem is én csináltam. Mikor írtam a regényt, a 12 szereplőmnek írtam egy-egy dalt, melyek minden fejezet előtt szerepeltek volna. Ezek végül kilógtak a könyvből, aztán mondta Legát Tibor, hogy miért nem csinálok lemezt. Megnéztem, melyik dal melyik előadó vagy zenekar karakteréhez illett legjobban és felkértem őket… 12 nőhöz párosítottam 12 zenekart…. Én három dalban éneklek… az egyikben úgy, hogy hangonként illesztették a sávra, amit énekelgettem.
A könyv a címe alapján azt sugallja, hogy egy ez egy alvilági sztori, miközben vajmi kevés köze van a bűnözői szubkultúrához.
Nem is én adtam ezt a címet. Első körben Café X címen futott, de aztán azt „elvitte” a második verseskönyvem. Iker-könyvként gondoltam a kettőt megjelentetni, de kicsúsztam az időből, a poén pedig később nem csattant volna. Én a Gloriett Lajosnak címet javasoltam, de ez nem tetszett a kiadónak.
A könyvben szereplő 12 nő közül valójában mindegyik te vagy?
Kicsit igen, de ők tényleg léteznek, mindegyikkel interjúztam. A legtöbb vendégszöveg is valós nőktől van. Hozzájárultak ahhoz, hogy használjam a naplójukat, egyéb szövegeiket, csak arra kértek, hogy ne lehessen beazonosítani őket. Mindegyikben benne vagyok, szóval alaposan átírtam a szövegeiket. Ők azért kellettek, mert nekem nincsen fantáziám, nem tudok kitalálni figurákat.
Feltűnő helyen, a harmadik oldalon, a cím alatt mondasz köszönetet két pasinak. Ennyire fontos szerepet játszott Legát Tibor újságíró-zenész és Jánossy Lajos író-kritikus a könyv létrejöttében?
Jánossy Lajosról mintáztam a főhősömet, fiatalabb koromban majdnem minden nőismerősömnek volt köze hozzá. Nem vette zokon, csak írt egy sms-t, hogy ugye a Blikknek nem kell nyilatkoznia. Legát Tibornak pedig a korábbi könyvemet, a Café X-et ajánlottam már. Legát nélkül belőlem nem lenne semmi, szétestem volna.
Nem félsz, hogy a sok közéleti szereplés után Jakupcsek Gabriella és a Sétálj a mellrák ellen celebnői mellett emlegetnek majd…. Méregeted, hogy hol a határ?
Persze, de így is sokszor mellényúlok. Számos showban és politikai műsorban való szereplést mondtam már vissza. Az irodalom szereplői sokszor figyelmeztettek, hogy kiírom magam az irodalomból, ha úgymond „elbulvárosodom”. Erre csak azt tudom mondani, hogy nálam ez a kettő teljesen függetlenül tud működni. Olyan már volt, hogy a közönség egy felolvasóesten úgymond kiközösített, nem hallgatták meg az estemet. Ez bölcsészközegben volt egyébként. Egyszerűen fogtam a kabátomat és elmenten. Volt olyan is, hogy nem felolvasást várt tőlem a közönség, hanem azt, hogy hülyeségeket beszéljek.
Sok arcod van, sok jelmezt öltöttél magadra. Nem félsz, hogy vonzani fogsz néhány valódi őrültet, akik zaklatni fognak?
Volt több zaklatóm is, ami persze veszélyes dolog. Hiába nyomtam ki a telefont, volt, aki a lakáshoz jött, volt, aki követett…. De ilyenkor arra gondolok, hogy a népszerűségnek még mindig több jótéteménye volt, mint rossz.
Bemutatkozó regényed egy krimi, nyilvánvalóak az Agatha Christie-hatások. Volt az életedben olyan esemény, amit krimiszerűen kellett kibogoznod?
Az életem nem igazán krimiszerű…. Az unokatesómékkal gyerekként követni kezdünk az erdőben egy titokzatos fickót, de aztán kiderült, hogy hajléktalan.
Egy ismerkedési oldalon te voltál a Nagy Kerítőnő, aki úgymond összeterelted a kóbor lelkeket. Volt ennek a munkának valamilyen tanulsága számodra?
A tanulsága az volt, hogy adatlapok és fotók alapján nem lehet embereket összepárosítani. Több, mint kétezer adatlapot néztem át, és a végén úgy tudom, hogy csak egy pár jött össze, de ők nagyon boldogok. Utána kaptam egy csomó levelet, hogy szingli vagyok-e, mert járnának velem…
