Nemrég került a boltok polcaira az 1969-es Elio Petri film, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében DVD-n. Az egykor maoista, majd később kommunista Maria Volonté főszereplésével sikert aratott film Oscar- díjat, majd később Cannes-ban is díjat kapott.
Az olasz politikai krimi klasszikusa,az Elio Petri rendezte 1969-es Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című film annak idején megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat, Cannes-ban pedig elnyerte a zsűri és a nemzetközi kritika különdíját.
A DVD-n az eredeti film mellett "extrák", az eredeti forgatókönyv, standfotók és kommentárok, illetve egy dokumentumfilm is megtekinthető a főszereplőjéről, Gian Maria Volontéról, az olasz mozi nagy alakjáról és elkötelezett közéleti személyiségről.
A filmbeli vizsgálat főhőse egy magas rangú rendőrtiszt, aki megöli a vele perverz szexuális kapcsolatot tartó szeretőjét, majd ördögi játszmába kezd: maga vezeti nyomra kollégáit, miközben azt akarja bebizonyítani, hogy ő, bármilyen bűnt is követett el, érinthetetlen.
A mű a nagy olasz társadalmi válság kellős közepén és a több mint egy évtizedig tartó terrorhullám kezdetén készült. Zenéjét Ennio Morricone szerezte, mellyel végsőkig fokozta a film mondandóját az 1970-ben a politikai apparátusról és a rendőri szervek korrupciójáról, a hatóságok tehetetlenségéről.
A film nagyot dobott Volonté karrierjén is: a karakteres színész, aki első nagy mozisikereit a "spagettiwesternek", köztük Sergio Leone Egy maréknyi dollárért című filmje "rossz embereként" aratta, ettől kezdve a vásznon is képviselhette kérlelhetetlen baloldali eszméit.
A színész eredetileg maoista volt, majd jelentkezett az akkoriban széles tömegbázissal rendelkező Olasz Kommunista Pártba, amelyből 1981-ben kizárták, mivel segített külföldre szökni Oreste Scalzonénak, az Első Vonal (Prima Linea) szélsőbaloldali terroristaszervezet vezetőjének.
Már korábban is gyakran szerepelt olyan filmekben és darabokban, amelyek politikai-társadalmi tabukat döntögettek: 1965-ben a szintén baloldali Feltrinelli-kiadónál felolvasóesten adta elő a Vatikán II. világháborús álszent politikáját leleplező Hochhut-darabot, A helytartót, miután az egyház betiltotta színházi bemutatását.
1967-ben főszereplője volt az egyik első olasz maffiafilmnek, a Mindenkinek a magáét című Petri-alkotásnak. 1968-ban csatlakozott a Teatro di strada politikai utcaszínházhoz és együtt dolgozott Jean-Luc Godard filmkollektívájával is.
Az 1970-es években ő személyesítette meg a vélhetően politikai gyilkosság áldozatává vált Enrico Matteit, az olajipari tröszt elnökét, ő volt Bartolomeo Vanzetti, az 1927-ben Amerikában ártatlanul kivégzett olasz anarchista, és híres alakítása volt A munkásosztály a paradicsomba megy szakszervezeti vezetője.
1976-ban visszautasított egy főszerepet Bernardo Bertolucci Huszadik század című filmeposzában, mert inkább a Pinochet-diktatúra elől elmenekült chilei rendező, Miguel Littin Levelek Marusiából című filmjében akart játszani. 1986-ban ő alakította az 1978-ban a Vörös Brigádok által meggyilkolt Aldo Morót a kereszténydemokrata pártelnökről szóló dokumentum-játékfilmben.
Gian Maria Volonté 1994-ben halt meg egy görögországi forgatás során.
A Vizsgálat egy Volonté nevű polgár ügyében 60 perces DVD több kiadatlan interjút tesz közzé a pályatársak vallomásai mellett, és külön könyvet is mellékelnek hozzá, Egy mítosz nyomai címmel.
