A filmgyártáshoz kapcsolódó 20 százalékos adóvisszatérítéssel kapcsolatos magyar javaslatokat a múlt héten juttatta el az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Brüsszelbe.

Az EU már tavaly jelezte, hogy szeretné, ha Magyarország "valamelyest finomítaná" filmtámogatási rendszerét, így például az adóvisszatérítésben jelenjen meg kritériumként a kulturális tartalom. Brüsszeli bizottsági források korábban olyan tájékoztatást adtak: azt várja tagországaitól az Európai Unió, hogy az uniós szabályok, elsősorban a tartalmi minőség alapján nyújtsanak állami támogatást a filmiparnak, ez lehet adókedvezmény is - közölte Sámuel Balázs, a szaktárca főosztályvezető-helyettese az MTI-vel.

A 2004-ben elfogadott filmtörvény értelmében a gyártási költség 20 százalékát a következő évben visszatérítik. Az Európai Bizottság abból a szempontból vizsgálta a magyar filmtörvényt és a végrehajtási jogszabályokat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel.

Sámuel Balázs beszámolt arról, hogy a Brüsszelbe eljuttatott anyag arra vonatkozóan tartalmaz javaslatokat, milyen filmtámogatási rendszert szeretnének Magyarországon alkalmazni. Az MTI kérdésére nem részletezte, pontosan milyen javaslatokat nyújtottak be, mint elmondta, a későbbiekben adnak tájékoztatást a konkrétumokról.

Sámuel Balázs hozzáfűzte, hogy a vonatkozó kormány-előterjesztés előkészítése és a szakminisztériumon belüli egyeztetés is folyamatban van. Felhívta a figyelmet arra: olyan feltételrendszert szeretnének kialakítani, amely nemcsak a magyar érdekeket szolgálja, hanem megfelel az európai uniós elvárásoknak is.
Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője a magyar tárgyalófél által kidolgozott filmtámogatási rendszert illetően "nagyon optimista". A kedvezményrendszer nagyon jó, és a Brüsszellel való megállapodás után is vonzó marad.

Úgy fogalmazott, "nagyon versenyképesek vagyunk világviszonylatban ezzel a rendszerrel: vannak új és világszínvonalú stúdiók, jó a szakembergárda, nem kell háborús veszélytől tartani, civilizált környezetben lehet forgatni". A filmes szakember szerint ha a megállapodás híre elterjed, a külföldi stábok "azonnal újra jönni fognak, mert élni akarnak a lehetőséggel".

A jelenlegi "pauza" a magyar filmek gyártására "semmiféle hatást nem gyakorol, teljes mértékben kezelhető, igazából nem torpant meg semmilyen produkció" - vélekedett. Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg kevesebb külföldi produkciót forgatnak Magyarországon, mint a tavalyi év hasonló periódusában.

Taba Miklós korábban úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy a 60 milliárd forintot is elérhetik az idei magyarországi filmgyártási költések, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál tavaly ugyanis mintegy 57,4 milliárd forint értékben vettek nyilvántartásba készülő alkotásokat.

Rámutatott arra, nem kizárólag a százalékon múlik, hogy egy külföldi filmgyártó Magyarországot választja-e forgatási helyszínként. Egy nagyobb film gyártása rendkívül komplex tevékenység, fontos tényező például, hogy van-e az adott országban megfelelő stúdió, milyen munkaerőt talál a megrendelő a forgatási helyszínen, megfelelő-e a szakmai gyakorlat és adott-e minden technikai feltétel - fejtette ki.

Kézdi-Kovács Zsolt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) külügyi kapcsolatokért felelős vezetője kiemelte: ha a magyarok által most kidolgozott támogatási rendszert elfogadják Brüsszelben, módosítani kell a magyar filmtörvényt. Úgy látja egyébként, hogy a magyar félnek hamarosan sikerül megállapodnia az Európai Unióval.

Kitért arra: a brüsszeli versenyfőigazgatóság ragaszkodik ahhoz, hogy a szokásosnál nagyobb filmes adókedvezményt kulturális tartalomhoz kell kötni. Kulturális kritériumként említette, hogy az adott film milyen mértékben kötődik az európai kultúrához, nyelvhez, továbbá azt, mekkora az európai részvétel a gyártásban.

Arra a kérdésre, okoz-e problémát a magyar filmgyártásban a 20 százalékos adókedvezménnyel kapcsolatos átmeneti helyzet, Kézdi-Kovács Zsolt nemmel válaszolt. Ezt azzal indokolta, hogy a jelenleg készülő produkciókat a szabályok szerint a 2007. december 31-ét megelőzően nyilvántartásba vették, tehát ezeknek az alkotásoknak jár a 20 százalékos adókedvezmény.

Kálomista Gábor, a Producerek Szövetségének elnöke ugyanakkor úgy vélte: a bizonytalan időszak kissé visszavetette a magyar filmgyártást, különösen a koprodukciós munkákat és a bérmunkát. Úgy fogalmazott, "az idei év lyukas év lesz": akadtak olyan produkciók, amelyek készítői érdeklődtek Magyarország iránt, de a támogatás bizonytalansága miatt nem jöttek.

Kálomista Gábor örömét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a filmes szakma összefogott az adókedvezmény megmaradása érdekében. Szerinte a 20 százalékos adókedvezmény nélkül nem lehet filmet készíteni, mivel az állami források "egyre apadnak".