Két évtizeddel ezelőtt alapították a Garabonciás Együttest, amely történelmi társastáncokkal gyarapítja a gyermekkultúrát; az évforduló alkalmából a Művészetek Palotájában adnak június 7-én gálaestet, amelyen az alapító tagok közül is fellépnek néhányan - jelentette be Váradi István, az együttes művészeti vezetője.

A Ferencvárosi Művelődési Központban működő együttesek közül a Garabonciás a "legöregebb" formáció, pedig tagjai zömmel 10-16 éves gyerekek - jegyezte meg Váradi István, aki elmondta, hogy az együttes az elmúlt húsz év legsikeresebb produkcióiból állította össze jubileumi műsorát, amelyet a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában mutat be.

Táncjátékaik, történelmi tánc- és mozgásszínházi produkcióik a honfoglalás korát, a középkort, a reneszánsz és a barokk világát idézik, de megjelenik műsorukban a reformkor táncdivatja is. Az előadás első része a Reneszánsz Évet köszönti: a reneszánsz táncjátéknak, amely Mátyás király egy szerelmi kalandját idézi, Vörösmarty Mihály költeménye nyomán "Szép Ilonka históriája" a címe.

Egy héttel később Münchenbe indul a társulat, mert felkérték őket, lépjenek fel a bajor főváros alapítását ünneplő műsorokban - tette hozzá Váradi István, felidézve, hogy az elmúlt húsz évük alatt húszszor jártak külföldön,
Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Csehországban többször is.

A művészeti vezető kiemelte, hogy nemcsak a Reneszánsz Évnek mentek elébe produkció készítésével, hanem a Haydn-bicentenáriumnak is: már tavaly létrehoztak egy táncjátékot, amely a zeneszerző korát idézi. Ezt is, mint minden új anyagot egy alkotótáborban, a gyerekek ötleteit is a műbe beleszőve dolgozták ki.

A jubileumi évhez kapcsolódó esemény, hogy az együttest "dajkáló" Garabonciás Alapítvány a nemzetközi tekintélyű, néhány éve elhunyt koreográfus, táncpedagógus, Vadady Ágnes emlékének adózik a Vadady Plakett művészeti díj alapításával - közölte a művészeti vezető.

Vadady Ágnes volt a Garabonciás Együttes első koreográfusa. Az alapító művészeti vezetőn, Váradi Istvánon kívül ma Aranyos Ágota koreográfus és Tarcsa Zoltán pantomim mester vesz részt a képzésben illetve a műsorok megalkotásában.

Évente 20-30 alkalommal lépnek pódiumra, adtak zene- és tánctörténeti sorozatot a Zeneakadémián, fölidézték Purcell és Lully korának hagyományait. Az Állatmesék vagy a Középkori vásár című műsorban a tánc mellett megjelenik a pantomim is. Művelődési központokban, múzeumokban és néha iskolákban is fellépnek.

Bár az anyagi eszközeik igen szerények - jegyezte meg Váradi István - kiadtak két hiánypótló könyvet Kovács Gábortól a reneszánsz és a barokk táncokról. Mindkét munka összegzi mindazt, amit Kovács Gábor egyebek között Londonban tanult. Nemcsak az együttes, de a Magyar Táncművészeti Főiskola is ezekre támaszkodik a képzésben - mutatott rá a művészeti vezető.