Csak meghatározott kulturális tartalommal bíró filmek kaphatnak állami támogatást, főszabályként a gyártási költség felét - egyebek mellett ezt tartalmazza a filmtörvény módosítási javaslata, amelyet az oktatási és kulturális-, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter jegyez, a szöveg az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján olvasható.
A több mint egy éve tartó egyeztetés jelenlegi szakaszában a főigazgatóság informálisan jelezte, hogy a magyar javaslat júniusban jóváhagyásra kerül. Gondot okozhat viszont, hogy az EB filmművészeti támogatási közleményének hatálya 2009 végén lejár, így újra módosítani kell majd a magyar szabályokat.
A támogatások alapvető konstrukciója léynegében változatlan marad. Az állami költségvetésből közvetlen támogatás jár a filmek készítéséhez, amit a Magyar Mozgókép Közalapítvány oszt el, illetve közvetett támogatás is igénybe vehető.
Magyarul az a cég, amely pénzt ad egy film elkészítéséhez, ezt az összeget leírhatja a társasági adójából, így végső soron a közvetett támogatást is az állam állja. A mostani módosítás e kereteken belüli változással jár.
Az uniós jóváhagyásra váró magyar szabályok a 2004-ben született filmtörvényt módosítják.
A filmgyártás után elszámolt adókedvezmény 2004-ben 562 millió, 2005-ben 3,2 milliárd, 2006-ban pedig 1,95 milliárd forint volt. (A módosítások miatt ezek 15-20 százalékkal csökkennek.)
Meghatározott kulturális tartalom
Az uniós szabályoknak való megfelelést alapvetően egy új paragrafus biztosítja. Ez hivatott rendezni azt, hogy csak meghatározott kulturális tartalmú filmek juthassanak támogatáshoz. Ehhez egy tesztet kell kitölteni minden filmről. Ennek első része a kulturális tartalmat értékeli, a második része pedig a gyártási feltételekről kér információkat: vagyis mennyiben kötődnek az alkotók állampolgárokként az EGT országokhoz.
Plusz pontot ér az, ha a forgatás, valamint az elő- és utómunkálatok Magyarországon folynak. Összesen 32 pont adható, és legalább 16-ot kell megszereznie a filmnek ahhoz, hogy támogatáshoz juthasson.
A fő szabály az, hogy a közvetlen és közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható, koprodukciós alkotásoknál a magyar hozzájárulás 50 százaléka a limit. Ez alól kivételek az alacsony költségvetésű filmek, ahol 90 százalék a támogatás felső határa, feltéve, hogy a gyártási költség a magyar filmeknél nem több 237 millió, míg a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintnál (korábban egységesen 500 millió forint volt a határ).
A javaslat szerint az illetékes miniszter minden év január végéig teszi majd közzé az aktuális összegeket. A tisztán magyar filmek költsége 2004 és 2007 között 231 és 335 millió forint között változott. A koprodukcióknál az átlagos költség - ugyan ebben az időszakban - 1,7 milliárd forint volt.
Úgynevezett "nehéz filmnek" a javaslat szerint az minősül, amelynek várhatóan nem térül meg a gyártási költsége. Itt a támogatás aránya szintén 90 százalék, de minden további megkötés nélkül. Sőt a támogatás a gyártási költség egésze is lehet, ha a film a kulturális sokszínűséget szolgálja.
Az uniós szabályok szerint a nemzeti támogatások legalább 20 százalékát más tagállamok részére is meg kell nyitni. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás 20 százalékát kötelező külföldi cégnek adni, a lehetőségen van a hangsúly. Ezt úgy éri el az új szabályozás, hogy amennyiben egy film gyártási költségének 80 százalékát magyar cég biztosítja, akkor a teljes - 100 százalékos - gyártási költség után jár az adókedvezmény. Ha ennél kisebb a magyar részarány, akkor azt 1,25-tel kell felszorozni, és a gyártási költség ekkora százaléka után lehet adókedvezményt igénybe venni.
Szintén új szabály az, hogy a támogatást igénylő cégnek nem az igényléskor, hanem az állami támogatás folyósításakor kell rendelkeznie magyarországi telephellyel.
A javaslat szerint az új támogatási szabályokat minden olyan, az idén indult, illetve folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell majd, amelyben azért nem lehetett meghozni a határozatot, mert hiányzott az EU által elfogadott szabályozás.
