Csíkszeredán mutatja be újabb közös produkcióját szerdán a budapesti Jánosi együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.
A Jánosi Együttes, mely a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítójaként is ismert, a csíkszeredai együttessel közösen vitte színre a székelyföldi kisvárosban a Bartók című produkciót.A mostani előadás címéül Makkai Sándor református püspök, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége regényének címét választották a zenészek: a Holttenger név egyrészt a földrajzi helyre utal, például a Szék környéki sólelőhelyek eredetére. A Mezőségre jellemző szikes táj, cuppogó sár jelenlétét magyarázza. Ugyanakkor utal a terület tragikus történelmére, arra, hogy a sorozatos török és tatár betörések részben kiirtották, részben menekülésre kényszerítették a mezőségi magyarságot. A tájegység tragédiája ma sem ért véget, a szórványban élő magyarság lélekszáma egyre fogy - mondta az együttes vezetője.
A Holttenger című műsor első változata 1983-ban készült, a magyarországi táncházmozgalom megalapítói közé tartozó Jánosi Együttes harmadik ilyen jellegű műsora volt. Egy négy évvel korábbi felkérés adta az ötletet, hogy egy előadásban ötvözzenek népzenét, néptáncot, irodalmi szöveget és vetített képet.
A műsor célja a rendkívül gazdag és változatos mezőségi népzene - és néptánchagyomány bemutatása. A Mezőségről többnyire a széki táncot és a palatkai zenét ismerik, e tájegységben azonban több mint 300 falu van. Egy pusztuló tájegység gazdag kultúrájának bemutatása pedig ma is időszerű.
A műsorban több mezőségi falu - Szék, Szépkenyerűszentmárton, Vajdakamarás, Bonchida, Válaszút, Nagysajó, Magyarszovát - táncait láthatja, zenéjét hallhatja a közönség.
"Bár ezek mind mezőségi falvak, a stílusbeli különbségek nyilvánvalóak, ezeket szemléltetni, bemutatni komoly feladat" - hangsúlyozta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője az MTI-nek. Elmondta: a zene és a tánc nyújtotta élményt a Makkai Sándor, Sütő András és Wass Albert alkotásaiból vett idézetek, illetve a vetített képek teszik teljesebbé.
A műsorban énekel Győrfi Erzsébet és András Orsolya, a prózai szöveget Keresztes Szabolcs színművész adja elő. A táncokat színpadra alkalmazta András Mihály, Antal Zsolt, Ábrahám Róbert és Gábos Endre, a műsort Jánosi András szerkesztette és rendezte.
