"A liberalizmus teremtette Európát, a Nyugat liberális szellemiségű volt, ezért nem lehetett évtizedekig beszélni a folyóiratról" - vallja Kenyeres Zoltán Széchenyi-díjas irodalomtörténész professzor A Nyugatról másképpen című értekezés szerzője.
A professzor előadását a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának A Nyugat útjai című centenáriumi emlékülésén tartja pénteken.Kenyeres Zoltán az MTI-nek elmondta, arról fog beszélni, hogy a Nyugat folyóirat a modern polgári liberalizmus eszmevilágának körében kezdte el működését, s ezt az eszmekört nehéz időkben, támadások közepette sem volt hajlandó föladni.
A 20. századelőn megjelenő avantgárd mozgalmak lázadások is voltak a 19. századi polgári liberalizmus ellen, s Magyarországon még ki sem fejlődött, máris radikálisan tagadták eszmevilágát, de ebben nem volt partner a Nyugat. A folyóirat támogatott művészköre megmaradt az impresszionizmus stádiumában.
Az impresszionizmus kritikája elméleti szinten az empíriokriticizmus nevű filozófiai iránnyal került szembe. Ernst Mach és Richard Avenarius azt hirdette, hogy haszontalanok a nagy elméletek, meg kell tapasztalni mindent, nem kell vagy-vagyban gondolkodni. Az empirizmus egyfajta gondolkodási liberalizmus, s így beletartozott az európai polgári liberalizmus fejlődéstörténetébe.
Lukács György filozófus és Fülep Lajos művészeti író, kritikus is ellene volt ennek a gondolkodásbeli liberalizmusnak, a homogén kultúra felé mentek mindketten.
Kenyeres Zoltán elmondott egy történetet: Weöres Sándoréknál Fülep Lajos rárivallt, amikor kiejtette a száján Chagall nevét. Aki azt mondja, hogy Picasso festő, az nem mondhatja, hogy Chagall festő. Lukács György gondolkodása is hasonló volt: Franz Kafka vagy Thomas Mann - tehát vagy-vagy, választani kell.
A Nyolcak festőcsoport Kernstok Károllyal az élen kiállítást rendezett 1909 decemberében. A Nyugatban 1910-ben Lukács György Az utak elváltak című, híressé vált cikkében már címével meghirdette az éles és kérlelhetetlen értékválasztás morális parancsát, a szellemi élet többfélesége ellen lépett fel. Ignotus híres mondását idézte, mint legfőbb rosszat, nevezetesen, hogy "a művész mindent csinálhat, amit csak akar; csak meg tudja csinálni, amit akar."
Az impresszionizmus gondolkodásmódja és filozófiája ellen Lenin intézte a legélesebb támadást éppen a Nyugat indulásának évében, 1908-ban készült Materializmus és empíriokriticizmus című értekezésében. Lenin pontosan érzékelte, hogy ha az orosz értelmiség körében is elharapódzik a liberális gondolkodásmód, nehéz lesz egy katonásan fegyelmezett, egyetlen nézetet valló bolsevik párt megszervezése, ami akkor még távoli perspektíva volt - emlékeztetett a professzor.
Magyarországon a második világháború után "a marxista esztétika művelőinek szemében vörös posztó volt a Nyugat, mert csak az létezett, amit ők megmondtak" - tette hozzá Kenyeres Zoltán.
Az MTA tudományos ülésén, amely a Nyugat folyóirat 100 éves születésnapjára emlékezik, az előadók között lesz Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, aki Kosztolányi ifjúkori költészetéről beszél, A Nyugat és a zene címmel Rónay László, az irodalomtudomány doktora értekezik, A Nyugat kultúrafogalma és kulturális orientációja címmel Kulcsár Szabó Ernő akadémikus tart előadást.