1933 május 10- én csaknem 25 ezer könyvet égettek el, melyek Joseph Goebbels propagandaminiszter megítélése szerint mérgezték a "német szellemet".
A hírhedt németországi könyvégetés 75. évfordulóján a művészet és az irodalom szabadságának megvédésre szólított fel Horst Köhler államfő.
A megbélyegzett szerzők között írók, költők, filozófusok és tudósok voltak, köztük Karl Marx, Heinrich Heine, Sigmund Freud, Heinrich Mann, Erich Maria Remarque, Bertolt Brecht, Erich Ka:stner, Kurt Tucholski, Carl von Ossietzky és még sokan mások.
A zsidó szellemiségűnek, marxistának, pacifistának vagy éppen dekadensnek ítélt könyvek kiirtására indított többhetes akciót a német egyetemisták diákszövetsége szervezte az egyetemi és akadémiai professzorok támogatásával.
Május 10-én az ország több mint 20 városában több tízezer "nemzetellenes" könyvet égettek el, s augusztus végéig a Goebbels által vezényelt akció többször is megismétlődött Berlin mellett elsősorban Heidelbergben, Braunschweigben, Hamburgban és Münchenben.
Az egykori Opernplatzon - a mai Bebelplatzon - az izraeli szobrász, Micha Ullman 1995-ben alkotott, földbe süllyesztett emlékműve idézi fel sajátos eszközökkel az akkor történteket. Egy az utcakövek közé beékelt, négyzetalakú üveglapon keresztül egy üres polcokkal berendezett könyvtár látható, s az üveglap előtt a felirat, Heinrich Heine 1820-ból származó tragikus jövendölése: "Ahol könyveket égetnek el, ott végül embereket is meg fognak égetni."
Heine jóslatának beigazolódására hívta fel a figyelmet a berlini művészeti akadémián tartott beszédében Horst Köhler is, aki a történteket felidézve hangsúlyozta: a könyvek elégetésétől egy "kis lépés" vezetett az emberek elégetéséhez. Az államfő szerint a könyvégetés a holokauszt előjátéka volt.
Köhler szégyenletesnek nevezte, hogy mindez Németországban - s több tízezres tömeg ujjongása közepette - történhetett meg. Egyedül a berlini Opernpalatzon mintegy 70 ezer fő gyűlt össze. Az elnök hangsúlyozta, hogy a történtek nyomán az ország kötelessége mindenütt a világon fellépni a vélemény-, illetve világnézeti szabadság védelméért. Ugyancsak Németország kötelességének nevezte az üldözött írók és költők, valamint egyéb művészek támogatását.
A tulajdonképpeni évforduló napja, szombat az országos megemlékezések napja lesz. A központi rendezvényt az "eredeti helyszínen", a mai Bebelplatzon tartják, s a berlini városi hatóságok, a Humboldt egyetem és könyvtár, valamint a Cervantes spanyol kulturális intézet közös megemlékezése keretében az elégetett művekből olvasnak fel, továbbá előadásokra és kulturális rendezvényekre kerül sor. A megemlékezés mottója: harc a nyitott, a plurális és a toleráns társadalomért, amelyben a kultúra és a tudomány teljes szabadságot élvez.
A Potsdami Egyetem európai zsidó tanulmányokkal foglalkozó Moses Mendelssohn Központja bejelentette, az érintett szerzők elégetett műveinek új kiadásaiból - elsősorban a fiatal olvasók számára - számos német iskolának adományoznak.
