Közhelyszámba megy, hogy nem vesszük komolyan a Föld ökoszisztémáját veszélyeztető tényezők elleni harcot. Úton-útfélen az orrunk alá dörgölik, hogy a kötelező nagy szörnyülködéseken túlmenően semmit sem vagyunk hajlandóak tenni bolygónkért, pedig ha valahol, hát itt jelenthetne valamit a „sok kicsi sokra megy” elve. Az egyik hatékony eszköz, a méltányos kereskedelem világnapja van.
Nem kell külön részletezni a klímaváltozás hatásait: a globális felmelegedés elsősorban azon kistermelők helyzetét súlyosbítja, akik a legkevésbé felelősek az éghajlat változásáért. E következmények közül is az elsivatagosodás jelenti az egyik legfőbb veszélyt: Földünkön jelenleg több mint 2 milliárd ember, vagyis a bolygó lakosságának mintegy harmadának megélhetését veszélyezteti a csapadékmennyiség és a földfelszín alatti vízkészletek csökkenése. Ebben a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás és a túlnépesedés mellett a vízkészletek és a talaj kizsákmányolása egyaránt közrejátszik.
Jelenleg több mint 20 millió négyzetkilométernyi sivatag található bolygónkon: Afrika 34, Ausztrália 36, Ázsia 14, Amerika 3,5 százaléka alkalmatlan az emberi művelésre. A meleg éghajlatú területeken a 200-250 milliméteres, míg a hideg éghajlaton a 100-150 milliméteres éves csapadékmennyiség alatti területek számítanak sivatagnak. Az ilyen száraz területek terjeszkedése elsősorban a félsivatagos peremvidékeket érinti, elsivatagosodás alatt azonban nem kizárólag a természetes folyamatokat értjük. A napjainkban egyre szárazabb területeket azelőtt megfelelő mennyiségű csapadék érte, így alkalmasak voltak az emberi művelésre, a túlnépesedés következtében azonban adottságaiknál nagyobb mértékben használták ki őket: az öntözések következtében a folyók vízhozama csökkent, és a talajvíz szintje is lejjebb ment. Ezzel párhuzamosan az erdőirtások is csak fokozták a hatást.
Az így létrejövő száraz terméketlen, emberi művelésre alkalmatlan vidékek kialakulását értjük elsivatagosodás alatt, ami persze nem újkeletű jelenség, hiszen már az ókori mezopotámiai birodalmak hanyatlásához is jelentősen hozzájárult a szárazság és a vízhiány, melyek egyik eredője az öntözéses földművelés volt.
A kiszáradt Aral-tó
A terjedő sivatagok okozta pusztítás először a ’60-as évek végén váltott ki világméretű figyelmet: ekkoriban mintegy 250 ezer ember és több millió háziállat vesztette életét az erőteljes szárazság hatéves időszaka alatt az afrikai Szahel-övezetben, így Mauritániában, Szenegálban, Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és Csádban. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretében lefolytatott vizsgálatok tanúsága szerint az elsivatagosodás üteme globálisan gyorsul, a változások drámai mértékűek. A kiszáradás egykori óriási méretű állóvizeket sem kímél, jó példa erre a Csád-tó és az Aral-tó kiszáradása, melyek korábban a világ legnagyobb tavai közé tartoztak, ma azonban medrük nagyrészében homok található.
Az elsivatagosodásról szóló ENSZ-jelentés szerint a probléma megoldásait elsősorban a sajátos helyzetű országok egyedi igényeihez kell szabni: megoldást jelenthet az ökoturizmus, illetve a folyamatos öntözést igénylő növénytermesztés helyett bevezetendő halgazdálkodást is. Mivel az érintett területeken magas a napsütéses órák száma, e vidékek alkalmassá válnak a napenergia hasznosítására. A folyamatok megfékezése százmilliárd dolláros nagyságrendű költségvonzattal jár.
Méltányos kereskedelemmel a megfelelő környezetért
A fair trade rendszerében az Európába importáló szervezetek hosszú távú beszállítói szerződéseket kötnek a termelőkkel, így ezek a közösségek a biztos bevételek birtokában úgy szervezik át termelésüket, hogy az környezetvédelemi szempontból sokkal kedvezőbb legyen. Amelyik közösség a nagyüzemi, sok vegyszert használó termelési módról áttér a méltányos kereskedelemben elvárt biogazdálkodásra, annak például nem kell műtrágyát használnia – a nitrogénből keletkező gáz a széndioxidnál háromszázszor veszélyesebb a légkörre.
A biogazdálkodásban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése mellett 30-70 százalékkal kisebb az egységnyi területre jutó energiafogyasztás is, emellett a tápanyag- és vízveszteség is kevesebb. Megmarad a magok és a termények biológiai sokszínűsége, ami a terményt ellenállóbbá teszi a kártevőkel és a betegségekkel szemben. A fajtagazdagság fenntartása lehetővé teszi, hogy a gazdák a klímaváltozás kihívásaira új termesztéstechnológiai rendszereket fejleszthessenek ki. "Mindezt csak a fair trade kínálja. A hagyományos kereskedelmi rendszerre jellemző rövid távú és határozott idejű munkaszerződések mellett ez elképzelhetetlen lenne. Senki sem vállalná ugyanis a kockázatot, hogy a átszervezze termelését" - mondja Újszászi Györgyi, a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség és a Védegylet munkatársa.
Mindez azt jelenti, hogy a napi bevásárlás során a tudatos fogyasztók is sokat tehetnek a klíma védelméért. A méltányos termékeket Európában leggyakrabban speciális üzletekben, az úgynevezett világboltokban találjuk meg, melyek célja az, hogy igazságosabbá tegyék az elmaradottabb térségek termelőivel folytatott kereskedelmet. A boltok méltányos kereskedelemből származó termékeket forgalmaznak, illetve részt vesznek politikai kampányokban és közreműködnek a méltányos kereskedelemhez kötődő információk terjesztésében, az oktatás szervezésében. Magyarországon is számos ilyen bolt létezik.
Világnap Budapesten
A Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség a margitszigeti Holdudvarban rendezi a világnap hazai eseményeit. A hétvégi programot idén úgynevezett „méltányos tusa” előzte meg: hétfőtől péntekig a vállalkozó szelleműek a főváros bizonyos pontjaira ellátogatva egy játékban vehettek részt, melynek tétje többek között a szombati nyereményjáték „méltányos" fődíja. A Fair Trade Világnapon délután kettőtől fotókiállítás, filmvetítés, méltányos termékek kiállítása, kávé- és teakóstolás, ökolábnyom-számítás, kvízjáték, hennázás és bögrefestés, négy órától pedig dobolás vár minden látogatót, amíg a sorsolás el nem kezdődik.
A szombati világnap látogatói egy aláírásgyűjtési akció keretében a politikai nyomásgyakorlás eszközével is élhetnek a klíma (és a fair trade) érdekében. A rendezvényt követően az aláírt képeslapokat a hazai ernyőszervezet átadja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek A petícióban az aláírók arra kérik a miniszterelnököt, hogy támogassa a méltányos kereskedelem térnyerését.
