A göndörfürtű fák, a lúdbőrös kegyetlenség, az ópium, a piros, a necc, a galambszürke szoba meg a gyűrött kabát – egy éves lett a Péterfy Bori & Love Band. A Trafóban ünnepeltek dupla koncerttel – a „türelmi zóna” széléről.
Felborzolja a romantikát, leborotválja, arcul csapja váratlan képekkel, máskor pedig belesimul a hétköznapokba. Egy percre mindenki lehet dal a madárban, vámpír, vagy éppen libamáj a hűtőben – ezer arcát mutatják meg a szerelemnek, de hagynak titkokat. A Péterfy Bori & Love Band egyik erőssége a főként Tariska Szabolcsnak és Lovasi Andrásnak köszönhető egységes szöveg, - és érzésvilág, amiben mindenki megtalálhatja a saját pillanatát – nem véletlen, hogy tizenévesekkel ugyanúgy találkozhatunk egy koncerten, mint ötvenesekkel.Mindezt bekeretezi a az énekesnő, aki minden egyes dalba egész testtel zuhan bele – fölfelé. Magával viszi a zenekar minden tagját – incselkedik, tombol, úszik a hangszerek között. Szétesik a mozdulatokban és így alkot egészet – összetéveszthetetlen a már az Amorf Ördögökből is jól ismert mozgásvilág.
Ab ovo…
Nem véletlen, hogy az Amorf egyik számával, a Delikát Bisztróval nyitottak – hátha elfelejtettük, honnan is indultak. A Love Band összetétele ugyanis teljesen megegyezik a 2007-ben feloszlott Amorf Ördögök tagjaival.
A szülinapi koncerten nem csak önmagukat hozták, hanem igyekeztek színesíteni a standard programot. Egy dal erejéig ugyanis más szerepekben is kipróbálták magukat a zenekar tagjai, Laskai Viktor például előbújt a dobok mögül rappelni, miközben a többiek is hangszert cseréltek.
A további meglepetések leginkább az ütős szekció körül forogtak. Először Lipi Brown, a skat játszó PASO dobosa ragadott ütőt. A felállás nem volt újszerű, az Amorf Hangulat című számát már korábban is megcsinálták közösen a zenekarral.
Ritmus, energia, dinamika – a szerepcsere és Lipi Brown mellett a Nicht Vor Dem Kind nevű ütős együttes színpadra lépése is sokat adott a produkcióhoz. A Kasza Roland vezetésével működő, fiatal tanítványaiból álló nyolctagú együttes dobokkal és más ütőhangszerekkel kísért több számot is, így például A Pénz miatt-ot, vagy az Ópiumot. A dobok észrevétlenül épültek bele a Tövisházi Ambrus által menedzselt kész zenei világba, mégis pikáns vibrálást és lüktetést adtak a számoknak.
Már megint itt van a szerelem…
…„Már megint izzad a tenyerem” – a saját dalokon kívül az A.E. Bizottság 1983-as Szerelem című szerzeményét is feldolgozták. A számba Péterfy Bori a Krétakörben már sokszor bizonyított színészi tehetségét is belevitte, s a végére eljutottunk az eredetiből is épp így sugárzó szürreális, őrült önkívületig. A Bizottságra jellemző flegma nyersség, a groteszk sallangmentes valódiság azonban hiányzott ebből a feldolgozásból – sokkal nőiesebb lett a dal.
S hogy az együttes kilépjen a sanzonos, rockos eklektikából, egy kis raggea-it is vittek az egészbe, s a kisebb hatásszünet után eljátszott slágerek között a Vámpírt ezzel a stilisztikai csavarral is előadták.
Emellett az utolsó etapban a melankolikus Katapult is belefolyt a hallgatókba a maga tragikumával, csattanónak viszont a populáris undergroundban szétjátszott, tini lányos, egyszerűbb szövegvilágú Hajolj bele a hajamba című számot szánták.
Péterfy Bori tudatosan ösztönös, ismeri és használja saját nőiségét, és ezzel tölti meg első albumuk számait. A fiúk pedig játszanak, felszabadultan, nincs hierarchia. Az egyik percben azt érezzük, elkapják a zenével, mielőtt a mélybe ugrana, a másikban pedig már az ő kezében van egy játékos ostor. Uralja a teret, szóló is és nem is, érzéki is és kislány is, kegyetlen is és törékeny is. Várjuk a következő albumot.