Visszahelyezték Sütő András helyrehozott bronzplakettjét hétfőn az író marosvásárhelyi házára, miután két nappal korábban ismeretlen tettesek megrongálták azt.
Az RMDSZ hétfői közleménye szerint Borbély László leszögezte: a két évvel ezelőtt elhunyt Sütő András olyan személyiség, akinek emlékét nem becstelenítheti meg senki. Az erdélyi magyaroknak, az RMDSZ-nek kötelessége megvédeni a közösség szellemi értékeit - tette hozzá. "Sütő András hozzátartozik szellemi örökségünkhöz, ezért megteszünk mindent annak érdekében, hogy soha többé ne forduljon elő ilyen vandál cselekedet" - hangsúlyozta a polgármesterjelölt.
A nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban tanuló Sütő András 1927-ben született, és először 18 évesen publikált: a kolozsvári Világosság című lapban jelent meg Levél egy román barátomhoz című műve. A '70-es '80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet. A Ceausescu-rezsimben utoljára 1980-ban jelenhetett meg írása.
Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart, a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A román rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta.
Az 1989-esés 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólalt a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elvesztette fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke lett, írásai immár Romániában is megjelenhettek.
1951-ben és '53-ban Állami-díjat, 1990-ben Bethlen-díjat, 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1995-ben övé lett a Kisebbségekért-díj, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért-díj és A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, majd 2005-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének- polgári tagozatát. Az író 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Sütő András egy időben több romániai magyar nyelvű lap (Falvak Népe, Új Élet) főszerkesztőjeként is tevékenykedett, jóllehet eredetileg színházi rendezőnek készült. Legismertebb művei közé olyanok tartoznak, mint a Mezítlábas menyasszony, a Pompás Gedeon, az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, a Szuzai menyegző, az Advent a Hargitán és a Balkáni gerle című drámák, a Félrejáró Salamon című kisregény, az Anyám könnyű álmot ígér című regény, az Istenek és falovacskák, illetve az Engedjétek hozzám jönni a szavakat.
79. életévében, 2006 őszén hunyt el.
