Az elmúlt fél évtizedben a magyar múzeumok jelentős átalakuláson mentek keresztül, az intézmények és látogatóik között modern kapcsolat létesült; Magyarországon ma divat múzeumba járni - jelentette ki a világ legjelentősebb kiállítóhelyeinek vezetőit tömörítő Bizot-csoport európai szekciójának pénteki budapesti ülésén Hiller István.
Az oktatási és kulturális miniszter megnyitó beszédében megtiszteltetésnek, a magyar kultúra ünnepének nevezte, hogy a csoport Budapesten, a Parlamentben tartja konferenciáját.Hiller István tiszteletét fejezte ki a csoport által képviselt "inspiratív és progresszív" gondolkodás iránt, majd kiemelte, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a kulturális politika minden erejével és lehetőségével támogatja és támogatni fogja a jövőben is ezt a progresszív gondolkodásmódot.
Mint mondta, Magyarország az Európai Unió támogatásával is szeretne kulturális fejlesztéseket megvalósítani. Példaként említette, hogy a Szépművészeti Múzeum bővítésére is nyújtottak be pályázatot az unióhoz.
Az oktatási és kulturális miniszter örömét fejezte ki, hogy az elmúlt években a magyar múzeumok jó kapcsolatot alakítottak ki számos, a Bizot-csoporthoz tartozó intézménnyel, együttműködtek több rendezvényen. Példaként említette a Szépművészeti Múzeumban rendezett Medici- és Vincent van Gogh-kiállítást, valamint a francia kultúra négy évszázadát bemutató tárlatot. Megjegyezte azt is: büszke a Szépművészeti Múzeum elmúlt időszakban végzett tevékenységére.
A Szépművészeti Múzeum egyedüli magyar intézményként 2006 óta tagja a Bizot-csoportnak, meghívását az utóbbi években tapasztalható, a múzeum megújulását célzó lépéseknek köszönheti.
Hiller István azt kérte a Bizot-csoporttól, hogy Magyarországot, a magyar kultúrát, a magyar múzeumügyet a jövőben is tekintsék partnernek.
A Parlamentben tartandó konferencián 31 európai múzeum több mint 40 vezetője vesz részt. A tanácskozáson Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója mellett a párizsi Louvre, a Musée d,Orsay és a Pompidou Központ, a londoni British Museum és a Tate, a berlini Staatliche Museen, a madridi Prado, a müncheni Bayerische Staatsgema:ldesammlungen, az amszterdami Rijksmuseum, a firenzei Soprintendenza Speciale Per II Polo Museale Fiorentino, a szentpétervári Ermitázs, valamint a bécsi Kunsthistorisches Museum vezetői vannak jelen.
A témák között szerepel a múzeumok állami finanszírozásának kérdése, az intézmények internetes megjelenésének lehetősége és a műtárgyak nemzetközi kölcsönzésével kapcsolatos jogi védelem.
A Bizot-csoportot 15 éve alapította Irene Bizot francia grófnő. A grémium feladata a vezető múzeumokat érintő közös stratégia kidolgozása, a múzeumi és a kormányzati kulturális politikák összehangolásának előmozdítása. A műtárgyak nemzetközi kölcsönforgalma, a múzeumok vásárlási politikája, az illegális műkincs-kereskedelem, az intézmények fejlesztési lehetőségei és az UNESCO-t érintő közös irányvonalak kidolgozása is a testület javaslata alapján történik. A Bizot-csoportba tartozó európai múzeumok jelentőségét mutatja, hogy évente összesen mintegy 60 millió látogatót fogadnak.