Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Tambura, kolmp és a csengettyűk könyve

Tambura, kolmp és a csengettyűk könyve

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 05. 24.
Kísérletet tesznek az üzenet megfejtésére
2022-05-24 14:24:32

Május 27-től látogatható a Vigadó Galéria V. emeleti kiállítótermében a Magyar Művészeti Akadémia

Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
2022-05-21 18:00:00

Palotai Csaba Párizsban élő gitáros pszichedelikus tájakra kalauzol két zenésztársával május 28-án a

Nagy dobásra készül az Álomvándorok Társasága
2022-05-21 14:07:01

Számos sikeres musical után most a Muzsika hangjá t mutatja be az érdi színházcsináló művészcsapat. Csebki

további bejegyzések a szerzőtől »

Mandel Róbert előadóművész, a Mandel Quartet alapítója Magyar népi hangszerek címmel írt könyvet a Kossuth Kiadó gondozásában.

A szép kiállítású, 180 oldalas, műtermi hangszerfotókkal és archív képekkel gazdagon illusztrált kötet előzménye a Móra Kiadó Kolibri könyvek sorozatában, 1983-ban megjelent könyvecske a magyar népi hangszerekről. Mandel Róbert úgy látta, eljött az idő, hogy összeszedje, osztályozza és kötetbe foglalja ezt a népi kincset.

Curt Sachs német zenetudós 1931-es meghatározása szerint csoportosította a hangszereket négy osztályba: az első az idiofon, amely saját anyagánál fogva ad hangot, mint például a kolomp. A második osztályba a membranofon, a bőrözött hangszerek, a dobok, köcsögduda tartozik, a harmadikba a kodrofon, vagyis a húros hangszerek, míg a negyedik osztályba az aerofon, vagyis a fúvós hangszerek sorolhatók.

A könyvben az összes olyan hangszerről írt, amit Magyarországon a népzenészek, köztük a magyar, a cigány, a délszláv, vagy a német származású zenészek használtak. Mandel Róbert példaként említette a hárfát, amelyet a Balaton mellé települt osztrák cigányok hoztak magukkal.

Balatonfüred mellett, Arácson élt a Gertner család, amelynek egyik leszármazottja most az egyik budapesti kávéházban hárfázik. Ezek a családok nemcsak zenéltek ezen a hangszeren, hanem az osztrák hárfa mintájára gyártották is a hangszert.

Az ütőgardon olyan magyar hangszer, amelynek nincs párja a világban, s a moldvai csángók ma is használják - mondta a szerző. Olyan csellóméretű hangszerről van szó, amelyet szíjjal a nyakukba akasztottak, pálcával ütötték és a húrokat csipkedték, ezért a népnyelv az üti s csípi alapján "ütiscsipinek" hívta.
A citera, a duda, a tambura pedig magyarrá vált hangszer volt.

A tambura, a kis pengetős hangszer a délszlávoktól került Magyarországra, de a tamburazenekar már igazi magyar találmány. A 19-20. század fordulóján Baranya megyéből és Szeged környékéről már magyar tamburás bandák mentek zenélni a szomszédos országba. A magyarországi szerb zenészekből álló híres Vujicsics együttes a tamburákon délszláv népzenét játszik, míg magyar tamburazenekarok magyar népzenét.

A szerző külön foglalkozik a kolomppal, csöngettyűkkel, pörgőkkel, amelyeket a pásztornép használt. A szarvasmarhára mindig kolopot akasztottak, ökörre vagy lóra inkább csengőt, vagy csöngettyűt kötöttek. A kis gömbformájú pergőket a juhok és a pulikutyák kapták, így a juhász sötétben is hallotta, melyik állat merre jár. A kolompokat és egyéb csengőket hetekig hangolták, mert a juhász 24 órán át az állatokkal volt, s fontos volt neki a kellemes hangzás.
Mandel Róbert a kötetben idéz neves szerzőktől, többek között Gvadányi József, Apor Péter, Arany János, Petőfi Sándor, Eötvös József írásaiból, verseiből, amelyekben sok szó esik a magyar hangszerekről és muzsikusokról, erdélyi fejedelmek egy-egy mulatságáról, amelyen török zenészek töröksíppal és dobokkal muzsikáltak.

A Magyar népi hangszerek című kötet nemcsak szűk szakmai köröknek és népzenészeknek, hanem minden zenekedvelőnek is szól - tette hozzá.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Folk Mandel Róbert

Ajánlott bejegyzések:

  • Pál apostol levelei  – tisztán és egyszerűen Pál apostol levelei – tisztán és egyszerűen
  • Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
  • A világzenére fókuszál Szigetvár A világzenére fókuszál Szigetvár
  • Megnyílnak a titokzatos kapuk Megnyílnak a titokzatos kapuk
  • Mozartot sem kell parókában játszani Mozartot sem kell parókában játszani

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr237828150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard