Reneszánszát éli Magyarországon az őshonos mangalica. Mindinkább felértékelődik ez a finom húsú, az egészséges étrendbe illeszthető sertés, amelyből ma mintegy 10 ezer anyakocát tartanak a gazdák.
Metes György, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy hiába vették fel a mangalicát 2005-ben a magyar őshonos állatok listájára, azóta sem élvez semmiféle állami támogatást. Pedig ez a különleges fajta széles körben elterjesztve nagyot lendíthetne például a hazai idegenforgalmon, a vendéglők étlapjain szerepelve vonzhatná az ínyenc falatokra nyitott közönséget. A mangalica zsírja nem gyarapítja a vér koleszterin és triglicerid szintjét.A finom és mégis egészséges húsnak viszont ára van - tette hozzá.
A mangalica tartása ugyanis többe kerül mint a többi sertésé. Kukorica helyett árpát, búzát, napraforgót, lucernát eszik, zsúfolt ól helyett nagy kifutón erősítheti izomzatát, a természetes életmód miatt pedig a hagyományosnál 5 hónappal később éri el a 130 kilós vágósúlyt, ami többletkiadással jár - mondta a szakember. Ezt a költséges tartást támogatás nélkül sokan nem bírják, a 198 nyilvántartott mangalicás gazda közül 20-an kénytelenek most feladni a küzdelmet az öldöklő árversenyben.
A többiek életben maradását viszont elősegíti az úgynevezett szolidaritás kereskedelem élénkülése. Mind több, a növekvő élelmiszerárakra választ kereső ember a kereskedő-láncokat, bevásárló központokat kihagyva közvetlenül a gazdától veszi meg a friss portékát, köztük a mangalica húst. Így olcsóbban, jobb minőségű élelem kerülhet a család asztalára. Többen összeállnak és közösen a városokból leutaznak a paraszti portára a tojás, zöldség, tejtermék beszerzésére. Így jól jár a gazda is, mert nincs kiszolgáltatva a felvásárlók árdiktátumának. Ebből kiindulva a mangalicatartók most egy termelő és értékesítő szövetkezetet hívnak életre, az új szervezet egyszerűbbé, olcsóbbá teheti a mangalica forgalmazását - mondta Metes György.