Konkrétum címmel betonba ágyazott könyvekből álló installációt láthat szombatig az OSA Archívum Centrális Galériájában a közönség. Az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó tárlat olyan könyvek temetője, melyek nem kellenek senkinek - mondta a kiállítás szerdai megnyitóján Nádasdy Ádám költő.

"Ezek a kötetek eladhatatlanok vagy eleve feleslegesen megírt, buta könyvek, (...) így marad nekik a tisztelet, a gondoskodás" - fogalmazott köszöntőjében Nádasdy Ádám, kiemelve, hogy az installáció részévé vált könyveket nem azért tiszteljük, mert jó könyvek voltak, kizárólag könyv voltuk miatt.

A betonba ágyazott könyvek ugyanakkor nem érinthetetlenek, hiszen a kiállítás látogatója rájuk léphet. "Talán egy rituális gyilkosság részesei vagyunk" - jegyezte meg Nádasdy Ádám, aki egyenesen felszólította a kiállítás-megnyitó résztvevőit arra: tapossák meg a betonba öntött könyveket.
A mintegy 120 négyzetméteres installáció, mely Hübler János és Kerezsi Nemere alkotása, két köbméter betonból és a Szabad Európa Rádió kutatóintézetéből fennmaradt, de aktualitását vesztett könyvekből áll.

A megközelítőleg 18 köbméter könyvből aljzatot, padlót hoztak létre az alkotók. A lapok éleivel felfelé állított kötetek eltérő méretükből adódóan változatos, lépcsőzetes szintkülönbséget eredményeztek. De, hogy ez ne csupán egy emelvény legyen, hanem valódi járófelületként is szolgáljon, a könyveket betonnal öntötték le, amelyben az alacsonyabb, kisebb könyvek szinte eltűnnek.
A könyvhalmaz, mint járófelület azonban nem képez végleges állapotot, hiszen a használat következtében folyamatosan változik: a lépések okozta terheléstől újabb rétegek válnak le. A kötetek látványa, a töredező beton hangja és a vizes, ázott könyv szaga egyszerre hat a különböző érzékszervekre, különleges élményt okozva.

Az alkotók szándéka szerint az installáció egyszerre beszél az örök, bebetonozott tudásról és a porladó információkról, a múlt halhatatlanságáról és széteséséről. A szokatlan, furcsa felületen lépkedve a néző, miközben próbálja kisilabizálni a könyvek címeit, szavait, egyszerre szembesülhet a nyomtatott szöveg mulandóságával és örök életével.